Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Vermes László: A debreceni szennyvíz egész évi öntözésével szerzett tapasztalatok

364 Vermes László Igen sok és túlnyomórészt indokolatlan a különböző ok miatt bekövetkezett üzemszünet, amikor tulajdonképpen semmilyen vízkivétel nem volt. Ez is elsősor­ban a szervezetlenség következménye, hiszen a terv szerint naponta ki kellett emelni és ha máshová nem lehetett, a szűrőmezőkre kellett mindenképp kiadagolni az előírt mennyiségű szennyvizet. Rendszertelenséget mutat a szürőmezők használata is. Amíg egyrészt napokig, sőt hetekig tartó indokolatlan üzemszünetek fordultak elő, másfelől több esetben a szántóföldi területekkel egyidejűleg táplálták a szűrő­mezőket is, ami helytelen és fölösleges terhelésüket jelentette. Az előzőekhez képest elenyésző, de kellemetlen kieséseket jelentettek a gépjavítások miatt bekövetkező szünetek is, melyeket az okozott, hogy a szivattyútelep nem rendelkezik a folyama­tos szenny vízöntözéshez is elengedhetetlenül szükséges tartalékkal. Fentieket támasztja alá a 10. ábra is, mely a havonként felhasznált szennyvíz­mennyiségek közötti nagy különbségekkel világít rá az 1963. évi üzem rendszer­telenségére, Ha ugyanezen szempontok szerint megnézzük az 1964. évi üzem adatait, több előnyös változást tapasztalhatunk a folyamatos szenny vízöntözés terén. A tény­l eges öntözések alakulása ugyan még mindig jelez némi fölaprózottságot, amit csak részben indokol az esőszerű öntözésnél még mindig fennálló, az előbbiekben ismer­tetett körülmény. Az egyes kultúrák öntözései azonban már jobban megközelí­tették a tervezett időszakokat, noha elcsúszásokkal itt is találkozunk. Ez évben is leginkább a lucerna-öntözések estek egybe az előirányzattal, de a nyárdugványok és a vetésforgós kísérleten kívüli kapáskultúrák öntözései is nagyjából a tervezett rend szerint alakultak. A vetésforgóban levő kapások öntözése tért el legjobban az előírt beosztástól. Amennyire örvendetes, hogy 1964-ben mind az első, mind a negyedik negyed­évben az előző évinél rendszeresebb téli öntözésekkel találkozunk, annyira saj­nálatos az október hónapi öntözések teljes kiesése, ami csak a hónap közepétől indo­kolható a csapadékos időjárással. Határozott javulás tapasztalható ellenben a folyamatos vízkiemelés, a szürőmezőhasználat és az egyéb ok miatti üzemszünetek alakulása terén. 1964-ben a telepre jóformán minden nap volt vízkivétel, és a ki­emelt vizet vagy elöntözték, vagy a szűrőmezőkön helyezték el. A szűrőmezőket mindig csak akkor használták, ha szükség volt rájuk, szántóföldi területek öntö­zésével egyidejűleg nem vették igénybe azokat. A rendszeresebb, tervszerűbb szennyvízfelhasználást, a kiegyenlítettebb üzemet mutatja végülis a havonkénti szennyvízmennyiségek alakulása is (10. ábra), hiszen az ezeket feltüntető grafikonon jóval kisebb különbségek észlelhetők az egyes hónapok értékei közt, mint 1963-ban, végül az is, hogy míg 1964-ben a legnagyobb eltérések sem érték el a 20%-ot, 1963-ban a legkisebb eltérés is meghaladta ezt az értéket, a legnagyobb pedig 60% fölött volt (II. tábl.) Túl a részletes összehasonlításon a kísérleti telep két évi üzemi adatai alapján az alábbi általános megállapítások tehetők a folyamatos szennyvízöntözés meg­szervezése tekintetében. 1. A folyamatos szennyvízöntözés végrehajtásához szükséges az üzem és a vízszétosztás rendjének gondos megtervezése és annak a szennyvizet felhasználó részéről való pontos betartása. Ezáltal biztosíthatók és összhangba hozhatók a szennyvízöntözésnél jelentkező egészségügyi, mezőgazdasági, valamint a mű­szaki érdekek és szempontok.

Next

/
Thumbnails
Contents