Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

1 20 Orlóczi — Szászhelyi — Kienitz — Ballá — Szük — Karcagi mértékben emelkedett. Ezt szemlélteti a csatolt térkép (2.2. ábra), amely foltszerűen mutatja az 1965. augusztus végi sokévi átlagnál magasabb talaj vízállású területeket. A sötétebb árnyalatok a 100 cm-nél nagyobb emelkedést jelentik. A vízháztartásbeli eltolódás Magyarország alföldi belvízérzékeny területein olyan mértékű, hogy a jelentősebb belvízképződést előidéző téli—tavaszi időjárás súlyos veszélyt okozhat. 2.2. ábra. A sokévi átlagnál magasabb talajvízállású területek 1965. aug. hó végén Рис. 2.2. Территории с горизонтом грунтовых вод, более высоких чем среднемноголетние, в конце августа 1965 г. Bild 2.2. Gebiete mit einem über dem langjährigen Durchschnitt liegenden Grundwasserspiegel (Stichlag: Ende August 1965) A mezőgazdaságban, annak fejlődő színvonala, az 1 kh-ra jutó állóeszköz és a bruttó termelési értéknek állandó növekedése miatt a belvizek okozta kár fajlagos értéke emelkedik. A belvízkárok közvetlen hatása terméskiesésben jelentkezik, emellett rendkívül nagy forgóeszköz és holtmunka-ráfordítás megy veszendőbe. A belvízi elöntéseket és az okozott kárt 10 évre visszamenőleg vizsgáltuk és az adatokat а II. táblázatban foglaltuk össze. A mezőgazdaság károsodása különösen nagy, ha a belvízi elöntés benyúlik a tenyészidőbe. Jellemzésül kiragadom az 1956. és 1957. évi kora tavaszi és nyári, illetve nyári belvizek fajlagos kárait, amelyek 2300, illetve 3000 Ft-ot jelentettek kh-ként. Ugyanakkor 1963-ban egy kora tavaszi, tenyészidőbe nem nyúló belvízi elöntés csak 350,— Ft kárt jelentett kh-ként.