Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.
Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 21 II. táblázat Belvízi elöntések és kiírok kialakulása 1955—19B5. évek között Év Elöntés ezer kh Kár millió Ft Ft/kh Megjegyzés 1 1955 60 20 330 1956 260 600 2300 kora tavaszi és nyári 1957 80 240 3000 nyári 1958 40 20 500 1959 10 5 500 1960 75 50 670 1961 15 11 750 1962 36 — — 1963 466 165 350 kora tavaszi 1964 30 18 630 nyári 1965 177 tavaszi és nyári A domborzati, talajtani és vízrajzi adottságaink folytán a belvizek elleni védekezés országos jelentőségű. A károk elhárítása vagy részbeni csökkentése érdekében több évtizede nagy munka folyik a belvízvédelmi művek fejlesztése, műszaki kapacitásuk fokozása érdekében. Ennek jellemzésére bemutatjuk 1900-tól kezdve a belvízvédelmi műszaki berendezések fejlesztését a fajlagos levezetési tényező, a belvízcsatornák hosszának és a szivattyútelepek kapacitásának alakulásával (2.3. ábra). Átlagos belvizes esztendőkben (2—300 000 kh egyidejűleg elöntött teriilet esetében) a téli, kora tavaszi időben általában a jelenlegi műszaki berendezések be tudják fogadni és el tudják vezetni az odavezetett belvizeket. Azonban ennél nagyobb kiterjedésű belvizek és azoknak késő tavaszi vagy nyári időszakban való megjelenése már olyan súlyos károkat okoz a mezőgazdaságnak, amelyeket teljesen elhárítani, vagy minimumra csökkenteni egyedül műszaki berendezésekkel nem tudunk. A műszaki berendezések fejlesztése mellett azok hatékonyságának fokozása érdekében szükséges az üzemközi és üzemi belvízvédelmi berendezések és tevékenységek erőteljesebb fejlesztése. A nagyüzemi táblák kialakításával általában megszűnt a régi árokhálózat, de az új körülményekhez igazodó vízlevezető rendszer aránylag kevés üzemben valósult meg. Az elmúlt évek tapasztalataiból levonható az a megállapítás, hogy az ország jelentős részén belvízelöntésekkor az állami főcsatornák sok helyen víz nélkül voltak, mert az üzemen belüli hálózat kiépítetlensége és a csatornákhoz vezető, kézzel vagy egyéb eszközzel üzemi feladatként meghúzandó árkok és barázdák hiányában a felszíni vizek nem voltak levezethetők. Az állami főműveket és üzemen belüli berendezéseket összekötő úgynevezett üzemközi berendezések helyreállítása, korszerűsítése és részbeni bővítése az 1958. óta újjászervezett vízgazdálkodási társulatok tevékenységével megindult.