Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Bogárdi István-Gáspár László: Vizsgálatok a helyi talajok stabilizálásával készült szivárgásgátló rétegekre

Vizsgálatok szivárgásgátló rétegekre 327 2. ábra. Talajstabilizációs szivárgás gátló réteg készítéséhez használt talajok Fig. 2. Soils used for stabilized seepage barrier kémiai jellege (CaC0

3 tartalom = 20%, pH-érték = 8,0.) és ásványtani összetétele (a laboratóriumi és derivatográfos vizsgálatok szerint 3—4% illites muszkovit agyagásvány) állandó volt, eltekintettünk a szemösszetétel változásától. Ellenőrzésképpen a kísérletek egyik csoportjához a 2. ábrán jelölt homokos kavicsot is felhasználtuk alapanyagként. Ennek 2 mm szemcseátmérő alatti összetétele beleesett a vizsgált iszapos homok tartományba és kémiai jellege is hasonló volt. A tömörítési kísérletek eredménye (az MSZ 9049 szabvány — a módosított Proctor-vizsgálat — szerint): Iszapos homok Homokos kavics Legnagyobb száraz térfogatsúly (yt/m

3 1,75 1,99 Legkedvezőbb tömörítési víztartalom (w%) 12,5 9,6 Meghatároztuk az iszapos homok áteresztőképességi együtthatóját különböző tömörítés esetén. (Mérési körülményekről lásd II. 2): n% y [t/m

3 ] т

ту k[ cm/s] 45 1,46 0,84 2 • 104 —2,5 • 104 41 1,57 0,90 1 • 10"

4 — 1,1 • 104 39 1,62 0,93 4,5 • 105 —5,5 • 105 2. Talajstabilizáció fajtái a) A bitumen mint talaj stabilizáló anyag A talaj stabilizálási célokra nagy tömegben alkalmazható kötőanyagok között — cement és mész mellett — leggyakrabban a bitumen kerül felhasználásra. Az úti bitumenek szükségessé teszik az ásványi anyag felmelegítését, ezért talaj-