Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
1. füzet - Lászlóffy Woldemár-Szesztay Károly: Hidrológiai táj-jellemző és kísérleti területek. Szimpozion Budapesten 1965. szept. 28-okt. 3.
Hidrológiai kísérleti területek 13A tanulmányút résztvevői a telep központi épületében egyrészt az URH csapadék és vízállástávjelző rendszer vezérlő és regisztráló berendezését, valamint a vezetékes csapadék-, vízállás-, sugárzás- és szélmérők, továbbálevegő-, víz- és talajhőmérők regisztráló műszereit, másrészt a kémiai, fizikai és biológiai vizsgálatok céljaira berendezett laboratóriumot tekinthették meg. Az épület közelében volt lehorgonyozva az úszó párolgásmérő állomás, és ugyanitt, a gáttest oldalában mutatták be a VITUKI neutronforrással működő talajnedvesség- és tömörségvizsgáló műszereit. Tájékoztatást kaptak a résztvevők mind a tavon folyó hidrológiai észlelésekről (vízhőmérséklet és lebegőhordalék mérések, kémiai és biológiai vízés üledékvizsgálatok), mind a gáttesttel és vasbeton műtárgyaival kapcsolatosellenőrző mérésekről (ülepedés és elmozdulás-mérések, szivárgás-mérések). A műszerkertben egyrészt a szokványos meteorológiai műszereken kívül felállított párolgásmérő-kádak (3 db), liziméter-edények (14 db) és evapotranszpirométerek (7 db) keltettek érdeklődést, másrészt — és főként — a vezetéknélküli csapadékjelző rendszer erre az alkalomra idetelepített észlelő-műszere. Utolsóként került sor a tározómedence felső végén megépített vízhozammérő állomás megtekintésére. Itt elsősorban a Bedeus Károly tervei szerint kialakított, a távjelző rendszerbe iktatott vízmérce volt az érdeklődés tárgya, amely rádió összeköttetésben áll a telep központjában levő vezérlő- és rogisztrálóberendezéssel. Okt. 4-én a Duna—Tisza-közi kutatási telepekre látogattak el a szimpozion résztvevői, ez alkalommal 185-en. A Kecskemét melletti ,,Komlósi Imre" talajvízháztartási kutatási telepen dr. Ubell Károly tud. osztályvezető ismertette a telep munkásságát és .bemutatta a legfőbb kutatási eredményeket: a talajvízszint évi és napi ingadozásában kimutatott törvényszerűséget, a taljavízháztartás jellemzőinek évi változásait, a talajvíz évi vízforgalmának meghatározását, és beszámolt a párolgás és talaj nedvességmérés, valamint az elméleti kúthidraulika területén végzett munkákról is. Különleges érdeklődés kísérte az új, Vargay által szerkesztett kompenzációs lizimétert, amelyben az önműködő vízpótló-, ill. túlfolyó-rendszer állandó vízszintet tart, és a mérhető liziméter-edények sorában a javított GGI 500-as szovjet műszert (4. ábra). Nagy figyelmet keltettek a dr. Szilágyi és Kozma-féle termisztoros távjelző hőmérők, amelyek a talajhőmérséklet alakulását az erdő egy-egy tisztásán, ill. beárnyékolt helyén, a felszíntől 4,5, ill. 0,5 m mélységig terjedően 16, ill. 8 pontban regisztrálják. A hőmérséklet mélység szerinti eloszlását kísérik folyamatosan figyelemmel az egyik 3 m 2-felületű párolgásmérő kádban és végül a 3. ábra. Látogatás a Rakaca völgyi lefolyási kísérleti területen Fig. 3. Visit of the runoff experimental area in the Rakaca Valley Fig. 3. Visite au terrain d'essais d'écoulement dans la vallée de Rakaca