Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Horváth Sándor: A magyar víziúthálózat fejlesztésének irányai

244 Horváth Sándor II. táblázat — Tabelle II. VSziutaink kihasználtsága (19fi0) Nutzungsgrad der ungarischen Wasserstrassen im Jahre 1960 A viziút megnevezése Teljesítmények A viziút megnevezése ezer át millió átkm A viziút megnevezése magyar idegen magyar idegen 1. 2. 2. 3. 3. Duna és vízrendszere: Duna főága 4798 4357 1263 1375 Felső-Duna mellékágai 10 — 0,35 — Győri-Dunaág 24 — 0,30 — Szentendrei-Dunaág 137 — 0,95 — Soroksári-Dunaág 44 — 0,46 — Sió — — — — Balaton 102 — 4,94 — Dráva — — — — Összesen : 5115 4357 1270 1375 Tisza és vízrendszere: Tisza 230,5 — 21 — Bodrog — — — — Keleti Főcsatorna 4,4 — 0Д — Körösök 18,1 — 0,5 — Maros 30 — 0,3 — összesen : 283 21,9 Tengerek: Földközi, Fekete és Adria össz.38 — 72,0 — Mindösszesen : 5436 4357 1364 1375 Magyar és idegen együtt: 9793 2739 Die Bedeutungen der Kolonnen: 1. Name des Wasserweges; 2. Leistungen in 1000 ungarischen, bzw. fremden Gütertonnen; 3. Leistungen in Millionen ungarischen, bzw. fremden Gütertonnenkilometern rén, 1%-át pedig a tengeren szállította. Az idegen hajózás csupán a dunai víziútat használta. Összevetve a vizén szállított áruk mennyiségét víziútjaink átbocsájtó képességével megállapíthatjuk, hogy azok kihasználtsága rendkívül alacsony. Vasúti fuvarlevelek alapján 15 árufajtára kiterjedően részletesen megvizsgáltuk, hogy 1960-ban víziútjaink mellett fekvő nagyobb vasúti feladóállomásról a víziutak mellett, vagy attól 15—20 km-re levő célállomásra mennyi olyan árut szállítottak vasúton, amelyek víziúton gazdaságosabban lettek volna továbbíthatók. Reprezentatív jellegű vizsgálatunk eredménye szerint 1,1 millió tonna árut mintegy 16 millió Ft költségmegtakarítással lehetett volna víziúton szállítani. Lényegileg nem változott a helyzet 1960 óta sem.