Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Szigyártó Zoltán: A felülről vezérelt öntözőcsatornarendszerek bögéinek méretezése

226 Szigyártó Zoltán egymáshoz viszonyított nagysága, s milyen a vízkivétel típusa, azaz zsilipes, vagy palástos vízadagolóról van-e szó. A megoldás egységesítését, s feltétlenül bizonyos célszerű és emellett megengedhető egyszerűsítését jelenti azonban az, ha e szakaszon a két ingadozási tartomány közepét egymásra illesztve, mértékadó felvízszintként minden szelvényben a két mértékadó felszíngörbe magasságának középértékét fogadjuk el. így jutunk tehát az „1. sz. mértékadó felvízszint"-hez, melyet ábrákon a vastag eredményvonal jelöl. Térjünk át most a böge azon részének a vizsgálatára, melyen belül a böge felvízszintingadozása meghaladja a vízkivétel szempontjából megengedett mértéket, azaz ahol ő' > A. (7) Ezen az úgynevezett II. mértékadó szakaszon tehát a vízszintingadozást a böge és a vízkivétel közé beiktatott vízszintszabályozóval le kell csökkenteni a megengedett mértékre (2. ábra). így az I. szakasznál követett gondolatmenet szerint a mértékadó felvízszint itt mindenhol a mértékadó alsó felszíngörbe felett Д/2 magasságra helyezkedne el — abban az esetben, ha a vízszinttartó műtárgy beiktatása nem járna újabb magasságveszteséggel С4. ábra, pontozott vonal). Ez a veszteség azonban semmiképpen sem küszöbölhető ki. így az előzőek szerint meghatározott magasságot még tovább kell csökkenteni a vízszinttartó műtárgy által okozott veszteséggel, melynek értékéül (bizonyos biztonsággal számolva) a legnagyobb vízhozam szállításakor fellépő veszteség fogadható el. így jutunk tehát а II. méretezési szakaszon a „2. sz. mértékadó felvízszint"hez, melyet ábránkon a vastag szaggatott vonal jelöl. Minden esetben ezt a méretezési módszert célszerű alkalmazni a palástos vízadagolók mértékadó felvízszintjének meghatározásánál, ahol a vízszállítás kismértékű helyesbítésére semmiféle lehetőség nincs. A palástos vízadagolóknak tehát a tervezés során alapul vett felvízszintje az I. méretezési szakaszon az 1., а II. méretezési szakaszon a 2. mértékadó felvízszinttel azonos. E műtárgyakkal kapcsolatban nem felesleges felhívni a figyelmet még arra is, hogy az ezek magassági helyzetét meghatározó „küszöbszint" természetesen az előzőek szerint megállapított mértékadó felvízszint alatt a műtárgy-típusra jellemző, s az I. táblázat 3. és 5. oszlopában megadott jellemző értékek közepének megfelelő mélységben helyezkedik el. Bizonyos mértékig eltérő helyzettel állunk szemben akkor, ha a vízkivételi műtárgy nem palástos vízadagoló, hanem zsilip. Az első lényeges különbség az, hogy a zsilipeknél a megengedett felvízszintingadozás a 3. ábra értelmében függ a nyomómagasság értékétől, s így a felvízszintmagasságtól is. Következésképpen zsilipes vízkivételnél egyes esetekben a mértékadó felvízszintmagasságot csak az ismételt közelítés módszerével lehet meghatározni. A másik eltérés abból adódhat, hogy a zsilipállás kismértékű módosításával a zsilipek vízszállítását — a palástos vízadagolókkal ellentétben — hozzá lehet igazítani a megváltozott nyomásviszonyokhoz. így előfordulhat az, hogy a vízkivétel vízhozamingadozását nem a felvízszintingadozás automatikus úton megoldott csökkentésével, hanem a zsiliptáblák kézi állításával kívánják a megengedhető határok közé szorítani.