Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

180 Bélteky Lajos vulkáni képződmények pedig nem jó víztartók, 35—40 C°-os vizet azonban a megye É-i részén is lehet nyerni a felsőpannon képződményből. Meg kell azt is említeni, hogy a megye területén eddig csak Nyíregyházán, Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Tisztabereken, Kisvárdán és Gelénesen, továbbá Nyírlugoson és Nyírmártonjaiván fúrtak 1000 m-nél mélyebbre, Nyíregyházán és Sóstón a felsőpannon fekiijét 850— 900 m-nél, Kisvárdán és Gelénesen azonban már 600 m körül észlelték. Ez az oka annak, hogy a megye területén csak 9 db hévízes kút van használatban, s ezek vízhőmérséklet szerint így oszlanak meg: Az öt közül csak három kút vízének magasabb a hőmérséklete 50 C°-nál. Mivel a felsőpannon alsó szakaszában a víztartó rétegek nem kedvező kifejlődésűek, a kutak vízhozama is alatta marad az országos átlagnak, ami viszont növeli a felszálló víz lehülési veszteségét és csökkenti a kifolyó víz hőmérsékletét. A kutak összes vízhozama 5809 l/p, a kutankinti átlagos vízhozam pedig 644 l/p. A megye területén lemélyített fúrásokban végzett talphőmérsékletmérések szerint a geotermikus gradiens 16,9 m/C°, tehát valamivel kisebb az országos átlagnál. A víz a hévizes kutakban csak kismértékben gázos, ami azonban Sóstón elég volt arra, hogy az optimális méretű termelőcsővel a kutak túlfolyással termeljenek. Mátészalkán mélytükrű a kút, s kompresszorral emelik ki a vizet. Vegyi összetétel szempontjából a kutak vize a 3. és a 9. típusba tartozik. A felsőpannonban a mélység felé növekszik a víz ásványi sótartalma. Üj kutak telepítése esetén — eddigi ismereteink alapján — 900—1000 m-nél nem érdemes nagyobb mélységre irányozni elő a fúrásokat, 60 C°-nál melegebb víz feltárására reálisan nem lehet számítani, ilyen körülmények között a hévíz hasznosítási lehetősége nagyon kis területre korlátozódik. A jelenlegi kilenc kút közül hétnek használják fel a vizét fürdő táplálására, kettőt pedig ivásra. A megye legnagyobb városában, Nyíregyházán az eddigi fúrások eredménye alapján várható 48—50 C° hőmérsékletű vizet a lakásokban, vagy kórházakban legfeljebb melegvíz-ellátásra lehet hasznosítani, és nagyüzemileg nem, mert a vezetékben bekövetkező néhány C°-nyi hőveszteség már alkalmatlanná teszi a vizet az említett célra. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének csak egy részén van meg az adottság 50 C°-nál melegebb hévíz feltárására, mégpedig a Bükk-hegység déli előterében a medence aljazatára települt karbonátos, hasadékos karsztos képződményekből, amelyek a mezőkövesdi, bogácsi, miskolci, sajóhidvégi és végardói termálvizeket szolgáltatják. Az üledékes rétegösszlet csak a Mezőkövesd-szerencsi vonaltól délre ér el olyan vastagságot, hogy abból 35 C°-nál melegebb vizet lehessen nyerni. 35—40 C° 40—45 C° 45—60 C° 3 db 1 db 5 db 2. A Tiszától északra fekvíí terület