Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

Magyarország hévizei 181 A megye északnyugati része a víznyerésre nem alkalmas oligocén képződménynyel van borítva. A jelenlegi 8 hévizes kút vízhőmérséklet szerint így oszlik meg: 40—45 C° 2 db 70—80 C° 2 db 45—60 C° 2 db 80— 1 db 60—70 C° 1 db A kutak összes vízhozama 10 813 l/p, az átlagos vízhozam pedig 13-50 l/p, tehát jóval meghaladja az országos átlagot, ami 703 l/p. A kutak mindegyike a hasadékos, karbonátos képződményekből táplálkozik, azért magas a víz hőmérséklete, s mivel a furat talpánál mélyebb hasadékból fakad, ez az oka annak, hogy alacsony 13,5 m/C° az átlagos geotermikus gradiens. A kutak vizére, bár különböző típusúak, jellemző a szulfát és a nagy szabad szénsavtartalom. A megyebeli hévizes kutak egy kivételével térszint felett kifolyó vizet termelnek, a mezőkövesdiek azonban csak a szénsavas gáz segítségével. A mezőkövesdi, miskolci és a bogácsi kutak már szépen kiépült fürdőt látnak el melegvízzel, míg a sajóhídvégi kút vizének a mezőgazdaság céljára való hasznosítása folyamatban van. A hasznosítási lehetőség a megyében elsősorban a balneológia céljaira irányulhat, ott azonban, ahol a víz hőmérséklete meghaladja a 65 C°-ot, a kommunális és a mezőgazdasági fűtés is szóbajöhet. Miskolcon a feltárt 45 C°-ú víz csak strandfürdőben használható, a megye északi részén, ahol a bányászlakótelepek vannak, — jelenlegi ismereteink szerint — jó víztartó képződmények hiányában nincs meg a lehetőség hévíz feltárására. Üj hévizes kutat csak ott érdemes telepíteni, ahol a medencealjzatra települt karsztos karbonátos képződménnyel lehet számolni, tehát a Bükk-hegység előterében Mezőkövesdtől Sárospatakig. Az előirányzati mélység Sajóhídvég környékén 1700—1800 m, a mezozoós pászta déli szárnyán 7—800 in, az északin pedig 3—400 m legyen. Heves megye Heves megye területén jelenleg 7 kút van. melynek vize melegebb 35 C°-nál. A megyében általában nincs jó földtani adottság hévíz feltárására. Csak az Eger környéki mezozoós képződmények s a megye déli részén már kellő vastagságban kifejlődött felsőpannon rétegsor alkalmas termálvíz nyerésére. Az utóbbi területen azonban már inkább csak 45 C° körüli hőmérsékletű vizet lehet remélni. EgerGyöngyöstől É-ra fekvő területen nincs szóbajöhető víztartó képződmény. Vízhőmérséklet szerint így oszlanak meg a kutak : 35—40 C° 4 db 45—60 C° 2 db 60—70 C° 1 db A kutak összes vízhozama 745-5 l/p, a kutankinti átlagos vízhozam pedig 10ß0 l/p. Az átlagos valóságos Gg 17 m/C°. A megye DK-i részén azonban nagyobb az országos átlagnál. Az Egerszalók, ill. Demjén melletti hévizes kút a mezőkövesdihez hasonlóan ugyancsak szulfátos, azonkívül magas CO, tartalmával tűnik ki. A kút túlfolyó vizet szolgáltat, s az ottani tsz mezőgazdasági fűtési célra tervezi majd hasznosítani. 2