Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

178 Bélteky Lajos 50 C°-nál melegebb vizű kút létesítésére csak a megye ÉK-i részén nincs meg a földtani adottság, 80 C°-ot meghaladó hőmérsékletű víz feltárása azonban — jelenlegi ismereteink alapján — a megye területén nem remélhető. Az új kutak mélységét, ha 50 C°-nál melegebb vízre van szükség, 800—1300 m-re kell előirányozni. Kommunális fűtési szükséglet elsősorban az egyetlen nagy városban, Debrecenben van, ott azonban az eddig lemélyített öt fúrás eredménye azt mutatja, hogy 65 C°-nál melegebb víz nem tárható fel, másik hátrány Debrecenben, hogy a kutak nyugalmi szintje kb. 35 m-re marad a térszín alatt, a víz tehát jelenleg csak kompresszorral emelhető ki. A megye területén levő tízezernél nagyobb lakosszámú városokban zárt és szabadtéri fürdők céljára már is használják a hévízet, de a mezőgazdasági, kertészeti fűtésre való hasznosítás lehetősége még alig néhány helyen (Hajdúszoboszló, Földes, Kaba) van kiaknázva. Ivásra azért nem használunk 30—40 C°-os vizet, mert a pleisztocén rétegsorban igen jó hidegvizes porózus rétegek vannak. Szolnok megye Szolnok megye területén a földtani adottságok, a felsőpannon nagy vastagsága és kedvező kifejlődése következtében igen sok hévizes kút létesült, 39 db üzemben lévő kútnak van 35 C°-nál melegebb vize, melyek közül nyolcat szénhidrogénkutatás céljából mélyítettek le. A két legrégibb hévizes kút, melyek Karcag-Berekfürdőn vannak, már közel 30 évvel ezelőtt készültek és abból az időből való a szolnoki Tisza szálló melletti, továbbá a tiszaörsi hévizes kút is. Vízhőmérséklet szerint így oszlanak meg a kutak: 35—40 C° 12 db 60—70 C° 2 db 40—45 C° 4 db 70—80 C° 3 db 45—60 C° 17 db 80 C° feletti 1 db A kutak összes vízhozam a 20 790 l/p, az átlagos vízhozamuk pedig 530 l/p. A felhasználás szempontjából a kutak így csoportosulnak: ivásra 14 db fürdő céljára 18 db mezőgazdasági fűtésre 4 db nincs még hasznosítva 3 db összesen: 39 db Az ivásra használt hévizes kutak aránylag nagy száma arra vezethető vissza, hogy a jászsági sűllyedék üledéksorának felső 400—500 m-es szakaszában alig van vízvezető réteg, ezért a vízellátási helyzet igen rossz, s ezen az utóbbi években Jászkisér, Jászapáti környékén 500—700 m-es mélységű fúrásokkal lehetett segíteni. E kutak vízének hőmérséklete azonban már meghaladja a 35 C°-ot. A két pannonképződmény feküszintje a megyében különböző mélységű. 35 C°nál melegebb víz feltárására a megye egész területén meg van a földtani adottság. A legjobban feltárt szolnoki, karcagi, kisújszállási, turkevei térségben a felsőpannon feküszintje 1000—1200 m között van, a Zagyvarékasnál kezdődő jászsági területen azonban a pannon határa mélyebbre süllyed, olyannyira, hogy itt remény van 80 C°-nál melegebb víz feltárására is. Ezen a területen azonban fúrással még nincs j gazolva a geofizikai mérések alapján megállapított minimum. Az eddig legmélyebb