Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

Magyarország hévizei 177 A megye területének mélyszerkezetét a szegedi és szentesi fúrásokon kívül a kőolajipar ferencszállási, sándorjalvai, iillési, mindszenti és algyői fúrásai tárták fel. A tápéi tsz. részére végzett 2000 m-es melegvíz kutató fúrás nagymennyiségű kőolajat eredményezett. 50 C°-nál melegebb hévíz feltárására a megye egész területén meg van a lehetőség. Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye területe tekinthet vissza —• a fővárost kivéve — a leglegnagyobb múltra és eredményre a melegvízfeltárás és a hasznosítás terén. Az 1924—1930-ig terjedő években Hajdúszoboszlón és Debrecenben fúrták le azokat a nagyvízhozamú melegvizes kutakat, melyek hasznosítása ma is mintaképül szolgálhat. A megyének nagy részén végeztek szénhidrogén kutatásokat is és ennek eredményeként tárták fel az ország legnagyobb földgázmezőjét Hajdúszoboszló térségében. A megyében a két pannon határa általában 1100—1300 m-ben található, a geotermikus gradiens azonban alacsonyabb értékű, tehát kedvezőbb, mint a Tiszántúl délkeleti részén, ezért már 1100—1300 m mélységből 65—75 C°-ú a hévizes kutak vízének hőmérséklete. A kútkataszterben 24 db hévizes kút szerepel, melyeknek hőmérséklete a 35 C°-ot meghaladja, és nagy a kutak vízhozama is. A debreceni öt kút kivételévelmindegyik kút túlfolyó vizet szolgáltat. A kutak vízhőmérséklet szerinti megoszlása a következő: 35—40 C° 3 db 60—70 C° 7 db 40—45 C° 3 db 70—80 C° 3 db 45—60 C° 8 db .4 kutak összes vízhozama 21 219 l/p, az átlagos vízhozamuk pedig 732 l/p. Az átlagos Gg

v = 16,6 m/C°. A hasznosítás célja szerint a kutak így csoportosíthatók: ivásra 2 db fürdésre 16 db mezőgazdasági fűtésre 3 db ipari célra 2 db nincs még hasznosítva 1 db összesen: 24 db A víz vegyi összetételét illetőleg a megvizsgált kutak vize a jódos-brómos csoportba (9. típus) tartozik. A nagy ásványi sótartalom miatt mind a kutaknál, mind a fűtési rendszerben sólerakódással lehet és kell számolni. A melegvizet Hajdúszoboszlón és Debrecenben már régen hasznosítják, Debrecenben csak balneológiai célra, Hajdúszoboszlón pedig a fürdésen kívül több lépcsőben fűtésre is, sőt a napi 4—5000 m

3 földgázt is felhasználták elektromos energia termelésre és komprimálva MÁV vasúti kocsik világítására. Debrecenben a kutak gázhozamát a városi gázművek használják fel. Debrecenben az V. sz. kút 1963-ban készült el s ez még nincs bekapcsolva a termelésbe.