Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

176 Bélteky Lajos pannon feküje, a felsőpannon és a levantei rétegsorban sok a porózus tag, s ezek között vannak 25—30 m vastagságúak is. Minthogy ezenfelül a víztartók durvaszeműek, a kutak 1000 l/p-t meghaladó vízhozamúak, ennek következtében kisebb a felszálló víz lehülési vesztesége, s így a víz hőmérséklete azonos Gg esetén is magasabb ugyanabból a mélységből, mint Békés megyében. Ennek dacára a megyében még csak 24 hévizes kút van, s ebből 9 db-nak melegebb a vize 50 C°-nál. Tervbe van azonban véve Szegeden több 2000 m-es kút fúrása az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére, melyek a hazai első nagyüzemi geotermikus hőhasznosítás alapját lennének hivatva adni. A kutak vízhőmérséklet szerinti megoszlása a következő: 35—40 C° 7 db 60—70 C° — db 40—45 C° 6 db 70—80 C° 2 db 45—60 C° 4 db 80 C° felett 5 db Ezek között a mindszenti 2555 m-es kút vízének hőmérséklete 98 C°. A kutak összes vízhozama 25 106 l/perc, az átlagos vízhozamuk pedig 1040 l/p. Az átlagos Gg = 21,5 m/C°. A hasznosítás célja szerint a kutak megoszlása a következő: ivásra 4 db fürdésre 7 db lakás, kórház fűtés 2 db mezőgazdasági fűtés 3 db ipari célra (kendergyárak) 5 db nincs még hasznosítva 3 db összesen: 24 db A 60 C°-nál melegebb hévizek hasznosítására is igen jó lehetőségei vannak a megyének [12]. Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó középületei, lakó- és ipartelepei fűtésére, használati vízszolgáltatásra ez a szállításra nem alkalmas helyi energiaforrás gazdaságosan felhasználható. A kendergyárak már is igénybeveszik a területükön feltárt hévízet a gyártási folyamatban. A nagyüzemi mezőgazdaság pedig szinte korlátlanul rendelkezik a hévízfelhasználás lehetőségével. Szeged területén két mezőgazdasági szövetkezet már közel 10 éve rendezkedett be a melegházak fűtésére. Szentesen is több éves múltra tekinthet vissza a kertészeti célokra való hévízhasznosítás, Mindszenten most épül a közel 10 000 m

2 üvegfelület nagyságú, hévízzel fűtött kertészeti telep. Az 1927. évben fúrt 944 m-es szegedi Anna kút az első hévízes kutak egyike volt hazánkban. Csongrád megyében Szentesen volt először kiépítve országos viszonylatban a hévíznek komplex módon, több hőlépcsőben való hasznosítása. Ott ahol a felsőpannon összlet igen vastag, s az igényt a 50—85 C° hőmérsékletű víz is kielégíti, nem kell lefúrni a felsőpannon feküjéig, hanem elég 1700—1800 m-ig fúrni, mert ott a vizek ásványi sótartalma még kevés, így a sólerakódás nem okoz nehézséget sem a kút felső szakaszán, sem a fűtőberendezés csőhálózatában, amint ez a szentesi 1700 m-es kútnál is tapasztalható. Az alacsony térszín következtében a melegvizes kutak mindegyike túlfolyó vizű.