Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

Magyarország hévizei 175 Békés megyében nem olyan kedvező az adottság, mint a vele szomszédos Csongrád-Csanád megyében. A hasznosítási lehetőség azonban igen nagy, mutatja ezt a gyulai és békéscsabai fürdők gyors fejlődése. A balneológiai hasznosításon kívül nagy jövője van a mezőgazdasági, kertészeti célt szolgáló üvegházak hévízzel való fűtésének is. Ezt a tótkomlósi mezőgazdasági tsz. eredményei igazolják. (3. és 4. ábra). Az eddigi fúrások adatai alapján Békéscsabán és Gyulán, a megye keleti részén levő városok lakótelepeinek hévízzel való fűtésére a kedvezőtlen földtani viszonyok miatt nem igen lehet számítani. Orosháza város területén most van folyamatban egy 1660 m-es fúrás, ott azonban a közeli földgázmező nagy versenytársa a fűtés terén a hévíznek. i. ábra. A tótkomlósi mezőgazdasági termelőszövetkezet primőrtermesztése Рис. 4. Разведение первых овощей сельскохозяйственного производственного кооператива Тоткомлош Bild 4. Frühkutturproduklion der landwirtschaftlichen Produktionsgenossenschaft von Tótkomlós A 2. ábra függőlegesen sűrűn vonalkázott területén az 50—80 C° hőmérsékletigény esetén a kutak mélységét 1000—1700 m-re, ha pedig 80 C°-nál melegebb vízre van szükség, 1700—2000 m-re kell előirányozni. A ritkább csíkozású területen nem érdemes 1700 m-nél mélyebbre fúrni, 50 C°-os víz nyeréséhez pedig 1000 m a minimális mélységelőirányzat. A kőolajipar számára produktív területen Tótkomlós és Battonya körzetében nagyobb mélységű termálvizes kút létesítéséhez a kőolajipar hozzájárulását is meg kell szerezni. Csongrád-Csanád megye Csongrád-Csanád megye termálvízfeltárás szempontjából már sokkal kedvezőbb földtani adottságokkal rendelkezik, mint Békés megye, mert azonkívül, hogy mindenütt megvan a földtani adottság hévíz feltárására, a megye tekintélyes részén 1700—2000 m, egy kisebb részén pedig 2000—2500 m mélyen van a felső-