Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Alföldi László: Budapest hévízkutatási kérdései

Budapest hévízkutatása 315 1. Ezek a vizek hosszabb úton törnek fel, ezért viszonylag jobban lehűlnek és esetleg kismértékben nagyobb kloridtartalmú oligocén vagy miocén vizekkel keverednek. 2. A mélyben jól kifejlődött önálló karsztosodott eocén tározó is van, és vagy abból, vagy részben abból nyerik vizüket a források. Körössy 1963-ban készült tektonikai térképe alapján az 1. variáció valószínű, mert a gravitációs adatok alapján a Gellérthegy előterében a városligetinél nagyobb alaphegység mélység nem valószínű. Szerkezeti helyzet szerint ez önálló jelleggel indokolt, mert a csepelivel azonos egységhez sorolható, vagyis a 2. variáció még valószínűbb, annál is inkább, mert ebben a szerkezeti egységben már a karsztosodott eocén képződmények földtanilag is valószínűsíthetők. És ezzel eljutottunk az 1965. év első felében mélyített népligeti fúrás egyik kutatási céljához, vagyis választ fogunk kapni arra a kérdésre, hogy a karsztosodott eocén a Városliget és a Csepel-sziget között megtalálható-e.

3 Mielőtt azonban a szerkezeti és utánpótlódási kérdések taglalásához kezdenénk, a kémiai változásokra is kell pár szót fordítanunk. Cziráky az OMFB részére készített tanulmányában kimutatja, hogy a Gellért fürdő forrásainál lényeges kémiai változás nincs, a Rudasfürdő forrásaiban viszont általános a magnéziumtartalom rohamos csökkenése, ami arra utalna, hogy a mészkőtározóból eredő víz került előtérbe. Kimutatható hőmérsékletcsökkenés hiányában viszont hideg komponens 3 Szerző e cikk kéziratát akkor (1965. III. 31.) adta be, amikor a népligeti kutatófúrás 1105 m mélység ben, az oligocén képződményben járt. Időközben a kutató fúrás 1888 m mélységben a triász karni emeletbe tartozó sötétszürke mészkőben befejeződött. A fúrásra vonatkozó adatok az alábbiak: Az oligocén képződmények harántolása után a fúrás 1395 méterben érte el az eocén lithotamniumos mészkő törmelék zónáját és 1445 m-ben a márgát és mészkövet. 1450 métertől sötétszürke nummuliteszes orbitolinás mészmárga és mészkő következett 1612 m-ig, az alsó szakaszban vékony bitumenes agyagmárga betelepüléssel. A középső mészmárga-mészkő összlet a felszin közelében erősebben, a mélység felé gyengén repedezett volt, a vékony repedések azonban kalcittal voltak töltve. A vastagság és kifejlődés tekintetében tehát a városligeti fúrásokhoz képest lényeges különbség adódott, a fúrás nyitott karsztjáratokat vagy vízvezető hasadékokat nem érintett. A csepeli karsztosodott eocén mészkő a népligetben gyakorlatilag meddőnek bizonyult. 1612 m-től először kőzetlisztes vörös agyagot, majd tűzkő-dolomit és mészkő-törmelékes agyagot harántoltak 1623,5 m-ig. Ettől kezdve szürkés fehér triász dolomitos mészkő következett, majd 1670 m-től szaruköves mészkő és mészkő váltakozott 1885 m-ig, míg 1888 m-ig sötétszürke mészmárgában haladt a fúrás. Az egész harántolt triász összlet szokatlanul tömött, a magokban gyér hajszálrepedésekkel. A fúrás során semmiféle vízveszteség nem jelentkezett. Vízvizsgálatot 1703 m talpállásnál végeztek, amikor a furatot tiszta csapvízzel öblítették ki észlelhető vízveszteség nélkül. A repedezettség vizsgálatára a furatot 56 — 70 atmoszféra túlnyomással tiszta vízzel megnyomatták, amikor 12 m

3 tiszta vizet nyelt el a furat. Ezt követően 123 óra kanalazás alatt 528 m

3 vizet emeltek ki, miközben —345 m-ig süllyedt az üzemi vízszint 100 l/perc maximális teljesítmény mellett. A kitermelt víz hőfoka 31 C° volt. A talphőmérséklet mérés 1700 m-ben 64 C°-ot jelzett. A kitermelt víz oldott anyag tartalma 3400 mg/l, amiből klorid 2120 mg/l. A talpról, 1703 m-ből vett vízminta 2278 mg/l kloridot tartalmazott. A víz nyugalmi szintje 48 órai állás után 84,1 m tszf. magasságba állt be. A fúrás befejezésével 1888 m talpmélységnél a vizsgálatot megismételték, 19 óra alatt 100 m

3 víz kiemelésével —345 m üzemi szintig kanalaztak, talphőmérséklet 66 C° volt. A fúrás alapján leszűrhető tapasztalatok, ill. megállapítások: 1. Budapest mélyszerkezete és földtani felépítése nagyon változatos. 2. A mélybeli karbonátos képződmények, elsősorban a szerkezeti vonalak mentén, jó vízvezetők. A karsztosodott képződménvek felszíne fiatalabb agvagos üledékkel helvenként vagy regionálisan eltömődött. 3. A jó vízvezető karsztosodott szerkezeti zónák egymástól való részleges vagy teljes elkülönülésére megvan a lehetőség. 4. Budapest területén hőfluxus anomália nincs, a geotermikus gradiens reciprok értéke a 33 m/C° világátlagnak megfelelő. 5. A feltörő vagy feltárt forróvizek kb. 3000 m-es mél vségből kerülnek a felszínre és közben a környező kőzeteket felfűtik. 6. A mészkőből csapolt víz vegyi összetétele az alsó pannon vagy annál idősebb medence üledékek vizével gyakorlatilag egyező, és valószínű a szomszédos mélysüílyedék ilyen képződményeiből ered oldaltáplálással. 7. A főváros területén nem lehet bárhol eredményes hévízfeltáró fúrást mélyíteni és a feltételezett szerkezeti zónákra telepített kutató fúrásoknak is bizonytalan az eredménye.