Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Fekete György: A belvízi utak összehasonlítása a hordképesség-kihasználás alapján

A BELVÍZI UTAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HOBDKÉPESSÉG-KIHASZNÁLÁS ALAPJÁN Dr. FEKETE GYÖRGY

1 A legutóbbi évtizedben világszerte egyre erőteljesebben kerülnek előtérbe a belvízi utak összekötésére irányuló törekvések, amelyek természetszerűleg felvetik a viziutak osztályozásának, osztálybasorolásának és egymásközti összehasonlításának a szükségességét is. Nem kívánom itt részletesen ismertetni az osztálybasorolások terén a legkülönbözőbb szervek, szervezetek, vagy egyes személyek által végzet munkát, de meg kell említeni azt a néhány alapvető elvet, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (ECE = Economic Commission for Enrope) határozott meg az európai, nemzetközi érdekeltségű belvízi utak egységes rendszerének kiépítése és műtárgyaik méreteinek megállapítása alkalmával. Ezek szerint az alapelvek szerint bármilyen, a témakörbe vágó tanulmánynak a meglevő viziutak állapotának felméréséből kell kiindulnia. A rendsze természetes gerincét a hajózható folyók — elsősorban és mindenekelőtt a Duna és a Rajna — alkotják és a többé kevésbé mesterséges viziutak méreteit az említett folyókon fennálló műszaki feltételek alapján kell meghatározni. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Ázsiai és Távolkeleti Gazdasági Bizottsága (ECAFE = Economic Commission for Asia and the Far East) ugyancsak évek óta behatóan foglalkozik a viziutak osztályozásával. Az e téren végzett tevékenységről a Vízügyi Közlemények 1963/2. füzetében megjelent „A víziútfejlesztési ráfordítások hatékonysága" c. tanulmányomban az E/CN. 11/TRANS/Sub. 3. L. 24. sz_ ECAFE okmány szövegének egyidejű leközlésével átfogó tájékoztatást adtam. Mielőtt a belvízi utak összehasonlítására kidolgozott módszert tárgyalnám,, érdemesnek tartom ismertetni a Dunán, mint nemzetközi főútvonalon alkalmazandó űrszelvényméretekre a Dunabizottság által kidolgozott Ajánlásokat.

2 Az Ajánlások a hajóút szélességi, mélységi, hidak és kábelek alatti magassági méreteire, a víziút kanyarulati sugaraira, végül a zsilipek hosszára, szélességére és a küszöb víz alatti mélységére terjed ki. Tekintettel arra, hogy az Ajánlásokban foglalt, űrszelvény méretek a 2379 km hosszú nagyhajózó út egyes szakaszain a morfológiai viszonyok következtében eltérőek, továbbá arra az érdeklődésre, amelyre a dunai űrszelvényméretek számottarthatnak, az L táblázatban folyamszakaszonként igyekeztem összefoglalni a hajóút és műtárgyak főméreteinek a csatornázás előtti (I. ütem) és a csatornázás utáni (II. ütem) értékeit úgy, mint az Ajánlások-han foglaltatnak. 1 A tanulmány írója dr. Fekete György a műsz. tud. kandidátusa, a Dunabizottság igazgatóhelyettese(Budapest). 1 Recomandations relatives a l'établissement des qabarits du chenal des ouvrages hydrotechniques et autres sur le Danube, Comission du Danube, Budapest, 1963.