Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A vízkészletmegosztás és hidrológiai kérdései

46 Kovács György útjukat. Ezenkívül a vízfolyásoknak még van egy természetadta hivatásuk: szolgálni az emberi közösség érdekeit..." (Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának emlékirataiból, 1952.) ,,. . .Amennyiben több politikai egység jogainak megállapításáról van szó, azokat nem a szuverénitás vagy pedig a parti államok jogkörének elvei, hanem »az egyenlő elbánás« elvei alapján kell meghatározni méltányos alapon. Egyik államnak sem szabad egyoldalúan olyan intézkedéseket tenni, amelyek más partmenti országok jogos érdekeit sértik; másfelől egyik állam sem emelhet kifogást a másik állam egyoldalú akciója ellen abban az esetben, ha az utábbi állam által történő vízhasználat nem okoz komoly, vagy jelentékenyebb jogsérelmet az előbbi államnak. . ." (H. A. Smith: „A nemzetközi vízfolyások gazdaságos hasznosítása" c. munkájából.) ,,. . .A közösen érdekelt államok helyesen teszik, ha a nézetek megfogalmazására és a határozatok hozatalának megkönnyítésére állandó közös bizottságokat szerveznek, miután egymással a vízhasznosítással kapcsolatos összes kérdést részletesen és minden befolyástól mentesen megtárgyalták. Ez az eljárás egyúttal biztonságot nyújtana abból a szempontból is, hogy bármelyik állam egyoldalú intézkedéseket tehessen. . ." (Az 1911. évi madridi határozatból.) „.. .A politikailag független közösségek között kötött közvetlen vagy közvetett egyezmények útján jobb eredmények érhetők el, mint döntőbíráskodással, tekintettel arra, hogy „a kérdésnek a döntőbíróság elé való utalása nem játékdolog" és a megosztásra vonatkozóan hozott határozatok nem lennének helyesek és ésszerűek, minthogy azokat olyan jogi szervek hozták, amelyek nem rendelkeznek teljes hatáskörrel a kérdés eldöntésére. Agyakorlatban arra vonatkozóan, hogy mi nem sérti a szomszédjogot, nincs abszolút érvényű és pontos szabály. A jog éppúgy művészet, mint ahogy tudomány is. Csak a tények tárgyilagos felmérése alapján lehet megtalálni azt a méltányos határt, ameddig a különböző part menti államok egymás jogait tekintetbe kell vegyék..." (G. Sauser —Hill, svájci jogász megállapítása.) ,,.. : Amennyiben a folyó eredeti adataiban lényeges tévedések, vagy a folyó vízjárásában lényeges változások következtek be, vagy újabb és nyomós indokok merülnek fel, és ha fennáll annak a lehetősége, hogy az adott viszonyok között méltányosabb rendezés valósítható meg, úgy a korábbi megállapodásokat vagy rendelkezéseket módosítani kell és az adatok újabb értékelése alapján új megállapodás szükséges. Jóllehet minden egyes folyó jogi és gazdasági egységét teljes mértékben fel kell ismerni, különleges folyami bizottságok szervezése olyan nemzetközi egyezmények alapján, amelyekben a szóban levő bizottság jogai és kötelezettségei szabályozva vannak, sokkal eredményesebb lesz, mint a merev jogszabályok alkalmazása. Л jogszabályok elvei ugyanis általánosak és elvont természetűek, •elmosódottabbak, mint a szokásjog szabályai, amely ismeri: a) a joggal való visszaélés általános jogi fogalmát; b) a jóhiszeműség elvét; с) a szomszédi viszonyból folyó kötelezettségek intézményét, továbbá d) a helyhatósági szabályrendeleten alapuló vízjogokat.. ." ,,...Az 1949. évi új indiai alkotmány szabálykénl megállapítja, hogy a tagállamok közötti vitákat általában a legfelsőbb bíróság dönti el. Az alkotmány 2(32. §-a így rendelkezik : A vizek használatával, elosztásával vagy ellenőrzésével kapcsolatosan, továbbá az államok között a folyók vagy folyóvölgyek hasznosítására vonatkozóan felmerülő mindennemű vitát vagy panaszt az országgyűlés által alkotott speciális törvényben időről időre lefektetett eljárási rendelkezéseknek megfelelően kell eldönteni, ami által az országgyűlés mindenféle bíróság bíráskodását kizárhatja. A folyami vízügyi tanácsokról szóló törvény, amely az államok közötti közös folyókon és folyóvölgyekben felmerülhető kérdések szabályozására és a vízhasznosításra vonatkozó hatáskörrel folyami vízügyi tanácsokat szervez, valamint a tagállamok közötti viták rendezéséről szóló törvény, mely a tagállamok közös folyóira és folyóvölgyeire vonatkozóan felmerült viták eldöntéséről intézkedik, 1956-ban léptek hatályba..."