Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Ismertetések 421 6. Faggvédelem. Az elzárótáblák téli működtethetősége érdekében fűtik a hornyokat, a betont, valamint a szegmens és szektor gátak belső üregeit. A beton fűtése a táblamozgatás előtt egy nappal kapcsolódik be. Téli időszakban a táblák előtti részen szabad vízfelületet tartanak fenn (léket vágnak). A janiszkoszki és a rajakoszki vízlépcsőnél, ahol a felső bögében a vízszint télen gyakorlatilag állandó, a kivágott jégléket fatáblákkal fedik be. A fatáblákra ráhulló hóréteg biztosítja, hogy az elzárások előtti vízsáv, egész télen nem fagy be. V. Végkövetkeztetés 1. A gerebek tisztítása speciális gépi berendezés nélkül is végezhető olyan folyókon, ahol nincs faúsztatás. 2. Az előcsatornában gazdaságos a gerebekre támaszkodó fatáblás ideiglenes elzárás. 3. Jól működnek a ferdén elhelyezett turbina-gyorselzáró táblák, részben víz alatt elhelyezett hidraulikus mozgatással. 4. Megbízható a „feszes illesztés"-sel készített tömítés, mely az elzárás mozgatásakor deformálódik a horonyban. Az ilyen tömítés mentén - gyakorlatilag nincsen csurgás. 5. A szívócsövek ideiglenes elzárására leginkább a ferdén elhelyezett táblás gát kedvező és megbízható. 6. A duzzasztómű ideiglenes elzárására alkalmas a fa —acél gerenda, mely aránylag könnyű és könnyen szállítható szerkezetet ad. 7. A duzzasztómű elzárótábláinak mozgatására ésszerű a hidraulikus emelés alkalmazása (összeegyeztetve a mechanikus áttétellel). KIMOSÁSOK Л MŰTÁRGYAK KÖRNYEZETÉBEN Ismerteti: STAROSOLSZKY ÖDÖN IRODALOM: Smith , G. L.: Scour and scour control below cantilevered culvert outlets. Colorado State Universitg Research Foundation, Fort Collins, Col. 1961. A műtárgyak környezetében keletkező kimosások vizsgálata elsősorban laboratóriumi kísérleteken alapszik. A mederanyag szemszerkezet modellezési nehézségei következtében azonban a kísérleti eredmények általánosításánál különösen vigyázni kell és bár a vizsgálatok eredményei révén általánosítható, számításokra alkalmas összefüggések is születtek, a számítások végeredményeit helyes inkább minőségi, mint mennyiségi értelemben figyelembe venni. A kimosás mértéke alluviális medrekben három dimenziós sugár hatására elsősorban a következő tényezők függvénye: a) a sugár kinetikus energiája a mederrel való érintkezésnél, b) a mederanyag jellemzői, mint a közepes ülepedési sebesség és az ülepedési sebességneíí a szemeloszlásból következő szórása. A kimosást ennek megfelelően szabályozni lehet a) a kinetikus energia csillapításával, b) a meder burkolásával, illetve megfelelő szemszerkezet előállításával. Rouse II. a mély, nyomott vízsugár okozta kimosást vizsgálta és a következő következtetésekre jutott:
