Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vasbeton nyomócsövek gyártása 399 II. táblázat Csővezetékek összehasonlítása költség alapján (rubelben) Belső átmérő 1 fm cső önköltsége (rubel) Vasbeton csövek költsége %-ban viszonyítva az mm feszített vb. esd acélcső öntöttvas cső acélcsövekhez öntöttvas csövekhez 500 58,7 137 156 43 38 600 80,2 163,6 204 49 39 700 112,5 192,8 260,8 58 43 800 126 241,8 334,5 52 38 900 153 263,8 420,6 58 30 1000 170 275,8 528,7 62 32 1200 192 382,5 — 50 — 1500 241 534,7 — 45 — energiaszükséglete 6 évi üzem alatt a moszkvai vízvezetékhálózat esetében olyan költséget jelentett, mely megközelítette egy új hálózat építési költségét. A vb. csöveknél hasonló esetek nem fordultak elő. Az Egyesült Államokbeli bostoni vízvezetékhálózat (230—380 cm átmérőjű) vasbeton nyomócsövében többéves üzem megfigyelésénél nem észleltek vízszállítóképesség-csökkenést. A vasbeton csövek gyártástechnológiájának tökéletesedésével a felsorolt előnyök tovább növekednek. A vasbetonesőgyártás fejlődésének rövid áttekintése Az első betoncsövek több mint 100 évvel ezelőtt, a múlt század ötvenes éveiben, elsősorban csatornázási munkához — természetesen kézi csömöszöléssel — készültek. A vasbeton szerkezetek fejlődése a múlt század végén a betoncsőgyártásban is újat hozott, elkezdődött a vasalt betoncsövek gyártása. A vasbeton csövek először szintén kézi csömöszöléssel készültek. Vasbeton csöveket vízvezetékek nyomócsöveként 6 atm nyomásig a múlt század kilencvenes éveiben alkalmaztak először. A csövek vízzárását belső acélbélés alkalmazásával biztosították. A vb. csövek gépesített gyártása a pörgetés technikájának elsajátításával kezdődött. Az első pörgetett vb. nyomócsövek gyártása a párizsi „Bonná" cég nevéhez fűződik, mely 1893-ban kezdte meg az acélköpennyel készült csövek gyártását. 1894-ben ezekből a csövekből építettek Párizsban egy 1,5 km hosszú, 180 cm átmérőjű, 3,5 atm. nyomású vízvezeték szakaszt, mely a mai napig működik. Az előfeszített csőgyártás elvét Siegvart svájci mérnök kidolgozta már 1910-ben, de alkalmazását a nagyszilárdságú acélok hiánya gátolta. A feszített vb. csöveket a „Bonná" cég 1935 óta gyártja. 1949-ig a „Bonná" cég csöveiből Párizsban 365 km, más városokban és külföldön összesen 560 km hosszú, 30 — 250 cm átmérőjű, 2 — 20 atm nyomású csővezetéket építettek be. A pörgetett csőgyártás technológiájának elterjedése mellett, különösen az Egyesült Államokban már 1920 óta alkalmazzák az ún. vibrált gyártási módszert. A függőleges sablonra vibrátorokat függesztenek és a beton adagolása közben vibrálják. Ilv módon 8 — 9 atm nyomásig készültek csövek. A pörgetés technikájának fejlődésével annak különböző változatai alakultak ki. Így alakult ki a kétrétegű nyomócsőgyártási technológia. Először egy vb. béléscső készült a fent említett bármelyik technológiával, utána erre betonacélból spirált tekercselnek, amelyet megfeszítenek, (így kapja a cső a nyomófeszültséget) és végül felhordják a védőréteget (torkrét, vagy egyéb eljárással). Ezzel az eljárással 20 atm nyomásig készít csöveket a francia „Bonná" cég, az angol ,,

Stanton" és az amerikai „Lock Joint" cég. A fenti módszert alkalmazzák acélbélésesével és anélkül, préselt és nem préselt védőréteggel. Hazánkban az utóbbi változatot alkalmazzák. Pörgetett vb. csövet védőréteggel svédek gyártanak „Premo" néven. Előnye, hogy a védőréteg is együttdolgozik a teherhordó réteggel, valamint fokozott repedésmentességet biztosít. 8 Vízügyi Közlemények