Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Baranyi Sándor: A Tisza 1964. évi árvize

A Tisza 1964. évi árvize 365 táblázat). A vízhozamok hosszmenti és időbeni változását pedig a 7. ábrán mutat­juk be. A Tiszán Tiszabercelnél rövid ideig tartó árhullám március 31-én igen nagy, 2490 m 3/s hozammal tetőzött. Mintegy 35 km-rel lejebb levő tivadari szelvényben az árhullám erősen ellapult és a tetőző vízhozam mindössze 1910 m 3/s volt. Ugyan­csak 31-én érte el tetőpontját a Szamos árhulláma Csengernél, amikor a vízhozam 1440 m 3/s volt. A Tisza és a Szamos árhulláma a két folyó egyesülésénél, Vásáros­naménynél találkozott és 3170 m 3/s tetőző hozamot eredményezett. 7. ábra. Azonos vízhozamok hosszmenti és időbeni megjelenése Рис. 7. Одинаковые расходы, появляющиеся по длине и во времени Bild 7. Die Erscheinung gleicher Wasserführungen im Längsschnitt und in zeitlicher Verteilung Az árhullám lefelé haladva mindjobban ellapull. A Tisza árhulláma a Bodrog árhullámával Tiszalök térségében találkozott. A Bodrog tetőző hozama Felső­bereckinél 714 m 3/s volt. Az árhullámára jellemző volt, hogy erősen elnyúlt és a 650—700 m 3/s vízhozamot több napon át tartotta, tehát igen jelentős vízmennyiség­gel növelte a Tisza árhullámát és annak tetőző vízhozamát. Éppen ezért az ár­hullám tetőzése Tokajnál megközelítette az eddig észlelt legnyagobb színieket és Tisza­lökön kialakult az eddig észlelt legnagyobb vízállás és vízhozam. Hozzájárult ehhez a tiszalöki duzzasztómű hatása is. A Tisza magyarországi szakaszán éppen ebben a környezetben Tokai és Polgár között alakult ki a legnagyobb vízhozam 3360 m 3/s.

Next

/
Thumbnails
Contents