Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Sipos Béla: Lengyelország árvízvédelme

Lengyelország árvízvédelme 337 A tapasztalat azt mutatta, hogy csak árvédelmi töltésekkel a jeges árvízkatasztrófák ellen nem lehet védekezni, mert az elfajult, zátonyos meder akadályozza a jéglevonulást és hatalmas méretű, nagykiterjedésű jégtorlaszoknak válik okozójává. Elsősorban ezért szabályozták a folyók torkolati szakaszát még a múlt század második felében. Hamarosan rájöttek arra is, hogy a jeges árvíz elleni küzdelem csak akkor lesz teljes értékű, ha az elhárítás egyik leghatásosabb eszközét, a jégtörő hajókat is alkalmazzák. Ezért a múlt század utolsó évtizedében megkezdték a jégtörő hajók építését. Mióta az árvédelmi gátakon és a folyószabályozáson felül a jégtörő hajók céltudatos és tervszerű alkalmazását is bevezették a jeges árvíz elleni küzdelembe, jelentősen csökkentek az árvízkárok. Nagy gondot fordítanak a jégtörő hajócsoport korszerűsítésére. Az új jégtörő hajókat tojáshéj, kanál alakúra építik (ua. az alak. mint a magyarországi jégtörő élhajóé). Az élhajókat 500 LE-s, a vonaljégtörőket pedig 350 LE-s nyersolaj üzemü gépekkel látják el. A lengyel jégtörő technológia igen fejlett, és az árvízvédelem szempontjából igen hasznosan alkalmazzák. Nagyban hozzájárul ez a jeges árvizek veszélyének csökkentéséhez. Meg kell emlékezni a második világháború után végrehajtott —

s árvízvédelmi szempontból is nagyon jelentős — roncskiemelési munkákról. Lengyelország folyóinak helyzete a hadműveletek befejezése után katasztrofális volt. A beomlott hidak százai, elsüllyesztett úszó objektumok ezrei torlaszolták el a folyómedreket a magas vizek és a jég szabad levonulásának útjába állva, elárasztással fenyegették a partmenti településeket és mezőgazdasági területeket. A Visztula és Odera kikötőmedencéi tele voltak elsüllyedt hajók roncsaival. A folyami hajópark 80%-a elsüllyesztve feküdt a folyókban. Elsőrendű feladat volt ezeknek eltávolítása a legrövidebb idő alatt. Két nagy folyón, a Visztulán többnyire hidakat és nehéz szerkezetet., míg az Oderán könnyebb szerkezetű, hordalékkal be nem hordott hídroncsot és nagymennyiségű úszó műtárgyat kellett kiemelni. Jelenleg a lengyel folyókon roncskiemelő munka már alig van. .">. Az árvízvédelmi szervezet Az árvízvédelmi szervezet élén az Árvízvédelmi Főbizottság áll. Az Árvízvédelmi Főbizottság a Központi Vízgazdálkodási Hivatal (megfelel a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóságnak) mellett működik, s irányítja, koordinálja az árvízvédelemmel érintett állami igazgatási szerveknek és intézményeknek árvízvédelmi tevékenységét, valamint a vajdaságokban működő Árvízvédelmi Bizottságok munkáját. Az Árvízvédelmi Főbizottság összesen 30 főből áll. és összetétele: Elnök és az Elnök helyettesei, Főtitkár, a főbizottság tagjai: a Minisztertanács, a Központi Vízgazdálkodási Hivatal, az Építési és Építőanyagipari Minisztérium, a Bányászati és Energetikai Minisztérium, a Községgazdálkodási Minisztérium, a Közlekedésügyi Minisztérium, az Erdészeti és Faipari Minisztérium, a Hírközlési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Egészség-