Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Sipos Béla: Lengyelország árvízvédelme

338 Sipos Béla ügyi és Népjóléti Minisztérium, a Hajózási Minisztérium és a Lengyel Vöröskereszt Főigazgatóság képviselői. Az Árvízvédelmi Főbizottság Elnöke hivatalból a Központi Vízgazdálkodási Hivatal Elnöke, helyetteseit, valamint a főtitkárt ő hívja be és menti fel. Az árvízvédelemmel érintett hivatalok és intézmények vezetői az Árvízvédelmi Főbizottságban őket képviselő tagokat az Árvízvédelmi Főbizottság Elnökének javaslatára jelölik ki. Az Árvízvédelmi Főbizottság feladataihoz tartozik: 1. Az államigazgatási szervek, intézmények és vízgazdálkodási társulatok árvízvédelmi munkáinak koordinálása és összefogása az árvíz megelőzése, leküzdése és következményeinek elhárítása céljából; 2. Tervek készítése az árvízvédelem fejlesztésére, valamint az árvízvédekezés mikénti végrehajtására; 3. Felügyelet a területi árvízvédelmi bizottságok tevékenysége felett; 4. A készültség és a riasztó szolgálat (figyelmeztetés, áradások jelzése) működésének megszervezése, ellenőrzése az e célra létrehozott intézményekben és társadalmi szervezetekben; 5. Duzzasztóművek működésének és műszaki állapotának időszakos ellenőrzése az árvízvédelmi biztonság szempontjából, különös tekintettel a víztározóknak árvízcsökkentő hatására; 6. Az árvíz által okozott károk megállapítása és nyilvántartásba vétele, továbbá intézkedés az illetékes szervek felé az árvíz által okozott károk helyreállítására, illetőleg az árvízkárosultak megsegítésére; 7. Az árvízvédelemmel kapcsolatos vízügyi beruházásokra javaslattétel; 8. A területi árvízvédelmi bizottságok tevékenységének felügyelete és azok munkájának koordinálása; 9. Javaslattétel állami kitüntetések adományozására, valamint oklevelek, jutalmak odaítélése az árvédekezésben kitűnt dolgozóknak. Az Árvízvédelmi Főbizottság alapszabály szerint működik. Lengyelország 17 vajdaságából legalább egy vajdaság területén elrendelt árvízvédelmi készültség esetén az Árvízvédelmi Főbizottság Elnöke megteszi a szükséges intézkedéseket az árvédekezésben érintett államigazgatási szervek felé. A vajdaság területén a riadókészültséget a vajdasági Árvízvédelmi Bizottság elnöke rendeli el minden olyan esetben, ha a folyón élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető árhullám vonul le, illetőleg olyan víz várható, amely népgazdasági károkat okozhat, s ezért védekezésre lehet szükség. A nemzeti tanácsok elnökségei mellett működnek a vajdasági, járási, városi, kerületi, települési és községi árvízvédelmi bizottságok. A vajdasági Árvízvédelmi Bizottságok tevékenységük során az Árvízvédelmi Főbizottságnak, a járási Árvízvédelmi Bizottságok a vajdasági Árvízvédelmi Bizottságnak, a városi, települési és községi bizottságok pedig a járási bizottságnak vannak alárendelve. A területi árvízvédelmi bizottságok hatáskörébe a következő ügyek tartoznak: 1. A kérdéses bizottság hatáskörébe tartozó területen az államigazgatási szervek, intézmények és vízgazdálkodási társulatok árvízvédekezési tevékenységének koordinálása;