Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Sipos Béla: Lengyelország árvízvédelme

Lengyelország árvízvédelme 333 Az ismertetett képletekkel elvégezték a számításokat a fontosabb folyókra, egyrészt a mértékadó árvizekre, másrészt 0,1%-os valószínűségű árvizekre. A számítások alapján megállapították, hogy árvízvédelmi szempontból a jelentős árterületekkel rendelkező Visztula vezet, 52%-kal részesedve a lengyel folyók „árvíz hajlamából." A második helyen a Visztula kárpátaljai eredetű mellékfolyóinak csoportja áll 22%-os, a harmadik helyen az Odera 18%-os és a Warta völgye 8%-os részesedéssel. A Visztula és Odera többi mellékfolyói árvízvédelmi szempontból jelentéktelenek. Az egyes folyókra kiszámított „P" értékek összehasonlításokra nyújtanak lehetőséget. Magas „P" értékkel rendelkeznek a Visztula kárpáti mellékfolyói pl. a Dunajec 45, Sola 35, Wisloka 20 stb. A Visztula menti öblözeteknél a „P" értékek rendkívül nagy határok között ingadoznak, 1-től 502-ig. A Visztula menti 87 öblözet közül csak 38 öblözet védelme nem megfelelő. Amíg a „P" átlagos értéke a Visztulán 74, addig az Oderán csak 36. A 0,1%-os valószínűségű árvíz esetén természetesen lényegesen magasabb „P" értékek adódnak, s pl. a Visztula 87 öblözete közíil ebben az esetben már 78 öblözet védelme nem kielégítő. A „P" értékek átlagai a Visztulánál 137, a Dunajecnél 188, a Soía-nál 81. a Wislokánál 43 stb. A „P"-nek ezekből a magas átlagos értékeiből is láthatók, hogy a legveszélyesebbek a Visztula kárpáti mellékfolyói, valamint a Visztula Sandomierz feletti szakasza, amit az 1934. évi nagy árvíz is igazolt, mert itt okozta a legnagyobb károkat. A lengyel árvízvédelem 20 éves fejlesztési tervében előirányzott beruházási munkák sorrendjét az ismertetett számítási eljárásokkal határozták meg. .'{. Az aktív árvízvédelem A nagy ütemben fejlődő lengyel árvízvédelem nagv figyelmet fordít az aktív árvízvédelem követelményeinek kielégítésére. A nagy árhullámok kialakulásának megakadályozását és az árvízcsúcsok csökkentését szolgáló aktív árvízvédelmi tevékenységre : az árhullámok lefolyását késleltető hegyvidéki fásításokra, a folyók völgyeinek különösen a hegyvidéki és az átmeneti szakaszokon való biológiai hasznosítására, de nem utolsósorban az árvíz visszatartó tározók építésére nagy figyelmet fordítanak a lengyel vízügyi szakemberek. Lengyelország fásítása meglehetősen lemaradott, az ország területének csak 22,5%-a van fásítva. Alig jobb a helyzet a folyók hegyvidéki vízgyűjtőjében, mert pl. a krakkói vajdaság fásítása, — pedig abban a vajdaságban van Lengyelország legnagyobb folyójának, a Visztulának hegyvidéki vízgyűjtője — csak 24,7%. A fásítások nagymértékű fejlesztését tervezik elsősorban az árhullámok kialakulása szempontjából legveszélyesebb Kárpátaljai területen, ahol 192 500 ha fásítását kívánják elvégezni kereken 580 millió zloty költséggel (3000 zl/ha; 100 zl = 85 Ft). Az aktív árvízvédelem fontos feladatának tekintik a folyók völgyeiben olyan mezőgazdasági kultúrák meghonosítását, melyek lassítják a csapadékból származó vizek összegyiilekezését, tehát időben megnyújtják az árhullám kialakulását, csökkentik az árhullám nagyságát. Az aktív árvízvédelem legfontosabb tevékenységének Lengyelországban is