Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Sipos Béla: Lengyelország árvízvédelme

334 Sipos Béla az árvíz visszatartó tározást tekintik. E tározók fontossága nemcsak abban van, hogy felfogják, tározzák s ezzel kiegyenlítik a hegyvidéken, elsősorban a Kárpátalján lehulló s lerohanó csapadékvizeket, illetőleg az ebből származó árhullámokat, hanem a gyorsfolyású hegyi folyók által görgetett nagymennyiségű hordalékot is felfogják s tározzák. Ezzel az átmeneti és a síkvidéki folyószakaszokat tehermentesítik a nagymértékű hordalékrerakódástól, valamint a feltöltődés következtében előálló árvízszín emelkedéstől. A retenciós tározók építése költséges, de egyes folyóknál nagyon alkalmasak az árvízveszély, illetőleg az árvízvédelmi beruházások csökkentésére. Itt különösen jelentős a komplex vízgazdálkodás, hiszen ezek a tározók nemcsak árvízvisszatartó szerepet tölthetnek be, hanem biztosíthatják egyes iparvidékek iparivíz szükségletét, hozzájárulhatnak városok ívóvíz ellátási gondjainak csökkentéséhez, s vizet szolgáltathatnak az öntözésekhez, halastavakat táplálhatnak, s a vízszegény időszakban a hajózás zavartalanságát is biztosíthatják. A lengyel árvízvédelem jól alkalmazza a nálunk nem használatos, de például Horvátországban is jó eredménnyel alkalmazott, ártéri tározást. Az árvízvédelmi töltéseket e területeken — a mi nyárigátjainkhoz bizonyos fokig hasonlóan — nem építik ki a maximális árvízszintre, s a tározásra alkalmas kisebb értékű, nagy kiterjedésű területekre kivezetve a nagy vizeket, e területek mint tározók csökkentik az árvízcsúcsokat. Ezzel az eljárással részben pótolni tudják az árvízvédelem kiépítésével elvesztett tározótereket. A tározók területét kizárólag rétlegelőnek, vagy erdősítésre használják. A hullámtéri tározást leginkább csak az Odera mentén alkalmazzák. Az Odera menti 203 080 ha ártérből csak 22 843 ha van teljes árvédelmi biztonságra kiépítve. Ezzel 220,5 millió m

3 víz tározása van biztosítva az árvízcsúcs csökkentése céljából. Az ártéri tározás mellett azonban Lengyelország nagy figyelmet fordít az árvízvisszatartás szempontjából is fontos többcélú, tározók építésére, s távlati tervében jelentős tározóépítéseke t irányzott elő. A Visztula medencéjében csak 4 árvíz visszatartásra is alkalmas többcélú tá rozó van : Goczalkowicze, Porabke, Rozmow és Czcliow. E tározók összes befogadóképessége 458 millió m

3, de csak 7150 km

2 vízgyűjtő területről érkező vizek visszatartására alkalmasak. Miután a vízgyűjtőterület a Dunajec torkolatáig a Visztula vízgyűjtőterületének csak 36%-a és csak 14%-a a Zawichiscie szelvényhez (az utolsó kárpáti eredetű mellékvízfolyás torkolata) tartozó vízgyűjtőterületnek, árvízcsökkentő hatásuk jelentéktelen s ezért az árvízvédelem szempontjából jelentőségük elenyésző. Sokkal kedvezőbb a helyzet az Oderánál. Itt 19 tározó van, melyek közül 14 kizárólag árvízvédelmi rendeltetésű, rendszeresen üresek, míg 5 tározó egyéb célokat is szolgál. A 300,7 millió m

3 összes befogadóképességük mellett 123,2 millió m

3-t tudnak árvízvédelmi célból tározni. Az Oderán az árvízi tározókat az előbbiekben már említett hullámtéri tározókkal együtt veszik figyelembe az árvizek csökkentése szempontjából. így a 220,5 millió m

3 hullámtéri és a 123,2 millió m

3 árvízi tározó, összesen kereken 344 millió m

3 befogadó képességgel igen jelentős tényező az Odera árvízcsúcsainak csökkentésében. Annál is inkább jelentős ez a tározóképesség, mert az Oderán a visszatartható árvízmennyiség 3,5-szerese a Visztulán tározható vízmennyiségnek, pedig az Odera lényegesen kisebb folyó, mint a Visztula.