Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
3. füzet - Sipos Béla: Lengyelország árvízvédelme
332 Sipos Béla kozó vizsgálatokon felül ezt a rangsorolást elméleti megfontolások alapján végezték. Részben a talajjavítási szolgálat — ahová az árvízvédelmi művek építése és fenntartása tartozik — adatai, részben az e célból végzett kiegészítő számítások alapján rögzítették, hogy az árvízvédelem Lengyelországnak csak három fő folyóján, a Visztulán, az Oderán és a Wartán kielégítő. A Visztula 1256 km árvízvédelmi töltése 451 402 ha területet véd, míg az Odera mentén húzódó 701 km hosszú töltés 230 080 ha-t s a Warta 451 km védtöltése 88 880 ha-t véd az árvizek elöntéseitől. A Visztulának a Kárpátokban eredő mellékfolyói és egyes más mellékfolyói általában csak a torkolati szakaszokon vannak betöltésezve, azonban ott is inkább csak szakaszosan, s nem képeznek összefüggő védelmi rendszert. A lengyel vízügyi tervező intézet, a Ilydroprojekt az egyes folyókra — az előbbiekben ismertetett árvízvédelmi rangsorolásuktól függően — a mértékadó árvízszintet az 5%-os, a 2%-os, az 1%-os és egyes különleges esetekben a 0,1%-os előfordulási valószínűségű vízhozamnak megfelelő töltésméreteket ír elő. Komoly feladatokat jelentett a lengyel vízügyi szolgálatnak a mértékadó vízhozamok megállapítása. A lengyel árvízvédelem általában a nálunk megszokott, s kevés kivétellel általánosan elfogadott 1,0 m-es magassági biztonsággal szemben 1,50 m-es magassági biztonságra törekszik, igaz, nem a nálunk — főleg a nagyobb vízfolyásoknál — mértékadó 1%-os valószínűségű árvízhozamot tekintik minden esetben mértékadónak, hanem a hátrább rangsorolt folyóknál a 2%-os, sőt több esetben az 5%-os árvízhozamot. Egyes esetekben, ahol a védendő terület nagysága, értéke (ipartelepek, városok stb.) különösen indokolja, a magassági biztonság egészen a 3,0 m-ig is emelkedhet, mint pl. a zulawi területen, ahol főleg Gdanks város biztonságára való tekintettel az előírt magassági biztonság 3,0 m. Az egyes folyók árvíz-mértékének (M)é s potenciáljának (P) meghatározására képletet használnak az alábbiak szerint: M = (Q pV o— Obiztons.) a • a(H pV t—H mi n) • I ahol Q po o és Q biz tons. mértékadó előfordulási valószínűségű (QpVo) é s biztonságú (Qbiztons.) vízhozam; Hp»/ í mértékadó valószínűségű vízhozamnak megfelelő vízmérce-leolvasás ; H mi n legkisebb vízállás; I vízszínesés ; A védett, vagy veszélyeztetett terület (km 2); a a védett terület értékszorzója (a védett terület értéke szerint 1—-10 között változó tényező). A fenti képlettel megállapították az egyes folyókra, illetőleg bevédett öblözetekre az árvíz-mértéket, melyekből a folyók árvízi gyakoriságának jobb összehasonlíthatóságára egységnyi árvízi potenciált számítottak az alábbi képlettel: ahol P a folyó 1 km-ére eső potenciál, L a folyó szakaszának hossza km-ben.
