Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Santing Gerald: Hollandia hidrológiai viszonyai és vízgazdálkodása

14 Santing Gerald. víztelenítés hatásai megegyeznek a fentiekben felsoroltakkal. Következésképpen előtanulmányokra itt is szükség van. Egyes esetekben a vizsgálatok azt eredményezik, hogy a víztelenítés csak akkor engedélyezhető, ha bizonyos beépített területeken, amelyeken süllyedés következhet be, a talajvízszín süllyedését sikerül megakadályozni. Ez nem jelent minden esetben kielégíthetetlen feltételt. A leszívás megakadályozható a védendő terület körül nyelőkutak sorozatának telepítésével. A pontkutakból nyert víz egy részét ilyenkor a nyelőkutakon keresztül visszajuttatják a talajba. A tanulmány esetleg azt mutatja ki, hogy a pontkútrendszer sósvizet fog szolgáltatni. Egyes mezőgazdasági vidékeken ez a víz nem kívánatos. Ezért ebben az esetben is szükség lehet nyelőkutakra, hogy ettől a víztől meg lehessen szabadulni. A visszatáplálás nem szükségszerűen ugyanabba a vízvezetőrétegbe történik, ahonnan a pontkutak a vizet elszívják, hanem mélyebb rétegek is bevonhatók. A fentiekben felsorolt esetek csaknem mindegyikében külön bizottságokat alakítanak (vagy a feladattal meglevő bizottságokat bíznak meg), amelyekben valamennyi érdekelt fél (például vízművek, közmunkák, mezőgazdaság, erdészet, városrendezés) képviselteti magát. Ezek a bizottságok a szóban forgó munka végrehajtására, az engedélyért folyamodó fél költségére, helyszíni kísérleteket végeztetnek,, észlelőkutakat fúratnak, tanulmányokat készíttetnek stb. (». Kiemelkedő jelentőségíí kutatási feladatok A korábbiakban említett problémák és nehézségek sok kérdésben tudományos vizsgálatot tesznek szükségessé, amelyek szorosan kapcsolódnak az ország sajátos hidrológiai viszonyaihoz. A következőkben felsorolunk néhányat azok közül a témák közül, amelyeknek az elmúlt évek folyamán különös figyelmet szenteltünk. Sósvíz behatolása. Akár talajvíz, akár felszíni víz alakjában jelentkezők a sósvíz behatolása, a megakadályozására vonatkozó tanulmányok a többiekkel szemben elsőbbséget élveznek. Eltekintve azoktól a nagyszabású mélyépítési munkálatoktól, amelyeknek célja a folyótorkolatok tengeröblének elzárása, és a partvonal rövidítése, kisebb jelentőségű módszerek vizsgálata is folyamatban van. Kísérletek folynak a tengervíz folyó- és csatornatorkolatokon keresztüli behatolásának csökkentésére a csatorna vagy folyó medrén keresztül létesített buborékfüggönyök (7. ábra) és szivattyútelepek segítségével [5]. Mindkét módszer esetében a mélyebb rétegek sós vize a felszínre emelkedik és azt a kifelé áramló édesvíz magával viszi a tengerbe. Ugyancsak tanulmányozzák az édes és sós talajvíz egyidejű áramlását, elsősorban az édes- és sósvíz érintkezési felületénél fellépő mozgásjelenségeket [6, 7]. Ezideig azonban nem sikerült megbízható módszert kialakítani a több évre terjedő időszakok alatt bekövetkező nagyobb elmozdulások számítására. Kétséges, hogy valaha is sikerülni fog általános érvényű képletekkel jellemezni egy olyan jelenséget, amely nagymértékben függ az édes- és sósvíz közötti, igen bizonytalan egyensúlyi állapottól és amelyet nagymértékben befolyásol az altalaj heterogenitása és anizotropiája. Érdekes tanulmányt végeztek a diffúzió jelentőségének meghatározására is amely egyike azoknak a tényezőknek, melyek a sósvíznek az altalajban való eloszlását befolyásolják (8. ábra) [8].