Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

A kalocsai öntözőrendszer ll'J A gépek szállításával megbízott olasz Pellizzari cég olyan berendezést szállított, amely táppontonként egy kisteljesítményű (Q = 12 l/s, h = 7fi m-nél) és négy egyenlő nagyteljesítményű (Q = 187 l/s h = 70 m-nél) gépegységből áll (3. ábra). A nyomóoldali gyűjtőre egy kis térfogatú, 3500 l-es nyomókazán is csatlakozik, amelyre a kisteljesítményű szivattyú dolgozik. E szivattyú a nyomókazánnal „puffer" üzemben, és nyomáskapcsolóval vezérelve biztosítja a terheletlen hálózat nyomás alatt tartását, illetve az egészen kis fogyasztásoknál a fellépő vízigény fedezését. Ыа a fogyasztás növekszik, akkor a nyomókazánon elhelyezett nyomáskapcsoló bekapcsoíja az első szivattyút. Ennek bekapcsolása az előszivattyú önműködő kikapcsolását vonja maga után. Ha a vízigény meghaladja az első főszivattyú beállított vízhozamát, akkor a venturi-mérővel kapcsolt vízhozammérő berendezés bekapcsolja a második főszivattyút is. A fogyasztás növekedésével a fentiek szerint bekapcsol a harmadik, majd a negyedik gép is. Négy gép együttes üzeme esetén kb. 820 l/s vízhozamnál a vízhozammérő bekapcsol egy jelzőkört, amely mindaddig bekapcsolva marad, ameddig a túlterhelés meg nem szűnik. i. ábra. A szivattyúk üzemi jelleggörbéi Ha négy, egyidejűen működő szivattyú esetén a vízhozam csökken, akkor kb. 530 l/s vízhozamnál a vízhozammérő kikapcsolja a sorrendben negyedik gépet. További csökkenés esetén leállítja a harmadik, majd a második főszivattyút. Az első szivattyú kikapcsolása akkor következik be, ha a vízhozam kb. fiO l/s értékre csökken. Ezt az első, még üzemelő főszivattyú motorjának főáramkörébe iktatott minimum áramrelé érzékeli és kikapcsolja a főszivattyút. Ez a kikapcsolás lehetőséget ad arra, hogy az előszivattyú induljon és a már leírt módon a hálózatot a nyomókazán útján, szakaszos üzemben, nyomás alatt tartsa. Az üzemi vízhozam-görbe változása a 4. ábrán követhető. A görbeseregből látható, hogy a legkisebb fogyasztás határértéket feltétlen korlátozni kell, hogy az előszivattyú és az első főszivattyú üzemi határhelyzetét el lehessen kerülni. A legkisebb vízhozam kb. 70 1/s-ra tehető. Ez azt jelenti, hogy legalább három vízhozamegységet kell egyidőben üzemben tartani ahhoz, hogy az említett határhelyzetet biztonsággal elkerüljük. Itt kell azt is megemlíteni, hogy a hálózati veszteségeket — az előbbiek miatt — feltétlen az alapszivattyú vizszállítóképességén belül kell tartani. Az automatikát kiegészíti egy közvetlenül a vízhozammérő műszerhez csatlakozó programozó szekrény. Ez lehetőséget ad a főszivattyúk sorrendi programozására és a be- és kikapcsolási vízhozamértékek beállítására. Az alkalmazott kétlépcsős, függőleges tengclgü szivattyúkat úgy helyezték el, hogy az első fokozat a szívóakna vízszintje alá nyúlik. Ilyen elrendezés mellett — a nega-