Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

120 Hernády Alajos tív szívómagasság következtében — légtelenítésről nem kell gondoskodni. A függőleges tengelyű szivattyúk alkalmazása még azzal a további előnnyel is jár, hogy kis gépház alapterületet igényelnek. A szivattyúk párhuzamos üzemben egy főgyűjtőcsőre dolgoznak. Ebből ágazik ki egy kettős könyökkel a 600 111111 átmérőjű főnyomócső, amely — a venturi mérő közbeiktatásával — a főelosztóval köti össze a főgyűjtőt. A főelosztóból ágazik ki — tolózárak közbeiktatásával — az 5 fővezeték. A két szivattyútelep gépi berendezései teljesen egyformák. A villamosenergiát a telepen áthúzódó 35 kV-os gerincvezetékből készített leágazás biztosítja. A leágazó vezeték a déli nyomásközpont transzformátor épületéhez csatlakozik. A belépő sín a megfelelő szakaszolókon, megszakítókon és áramváltókon keresztül a gyűjtősínre csatlakozik. Erről ágaznak le az északi nyomásközpont felé menő kitápláló cellák, az l-es és Il-es transzformátor és feszültségváltók. Mind a méréshez szükséges berendezéseket, mind pedig a megszakítókat, a déli nyomásközpont transzformátor épületében helyezték el. Az északi nyomásközpontnál így elegendő volt — a vízépítési gyakorlatban először alkalmazott újításként — egy szabadtéri transzformátor állomást építeni. A szabadtéri állomás, egy portálszerkezetre erősített lúlfeszültséglevezetőből, szakaszolóból, a fázisonként elhelyezett olvadó biztosítókból, s a két 630 kVA névleges teljesítményű transzformátorból áll. A szekunder oldal földkábelen csatlakozik az erőátviteli berendezéshez. Az erőátviteli berendezés mindkét szivattyútelepnél a négy főszivattyú, az alapszivattyú, a fenékszivattyú és a nyomókazán kompresszorjának motorjából áll. A főszivattyúk motorja delta kapcsolású, kalickás forgórészű, háromfázisú aszinkron motor. A tengelyen leadott teljesítményük 260 I.E. A szivattyútelepek teljes vízgépészeti és villamosberendezéseit az olasz Pellizzari cég szállította és a szerelést egy-egy olasz elektromos és gépész szerelő irányította. A szerelési idő kereken 3 hónapot vett igénybe. A megtartott üzempróbákon, az olasz berendezésekkel szerzett tapasztalatok kedvezőek voltak. A kalocsai öntözőrendszer építésén összesen öt kivitelező vállalat dolgozott. A Víziiggi Építő Vállalat végezte a mélyépítést, a nyomócsőhálózat építést és a gépi berendezések szerelését. A Villamos Érőmfí Tervező és Szerelő Vállalat a nagyfeszültségű és erőátviteli berendezéseket szerelte. A 35 kV-os és 20 kV-os távvezetékeket a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat építette. A műhelyt, a szociális és lakóépületeket a Bács-Kiskun-megyei Építő és Szerelőipari Vállalat készítette. Végül a Posta, mint a telefonhálózat építője dolgozott. Az építési költségek a következőképpen alakultak: Ebből a 24 millió Ft állami, 41 millió Ft pedig társulati beruházás. Az egy kh öntözött területre eső építési költség kb. 9300,— Ft/kh. Van egy megoldásra váró műszaki hiányossága is a szivattyútelepnek. Az olyan meghibásodások ugyanis, amelyeknek vízvesztesége az öntözővízzel együtt nem haladja meg a szivattyútelepek legnagyobb vízszállító képességét, általában csak akkor észlelhetők, amikor már szemmel látható mezőgazdasági kár formájában jelentkeznek. Az automatikus üzem „nem tudja" azt, hogy a jelentkező vízigény öntözővíz, vagy meghibásodásból eredő veszteség. Különös tekintettel a telep nagy kiterjedésére — bár üzemi tapasztalatok még nincsenek — ennek megoldása feltétlen kívánatos. A Kalocsai Kísérleti Esőzőfürt megépült, üzemre kész. Most már a mezőgazdaságon a sor, hogy bebizonyítsa a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás létjogosultságát és fölényét a kisüzemivel szemben. Ac. nyomócső-hálózat Szivattyútelepek Tápcsatornák Bekötőutak Szociális létesítmények 43 000 000 Ft 15 600 000 Ft 2 200 000 Ft 2 400 000 Ft 1 800 000 Ft Összesen : 65 000 000 Ft