Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

Svédország és Stockholm vízellátása 93 Az ipari vízigények növekedése is jelentős hatással volt a vízellátás és csatornázás alakulására, ugyanakkor az ipari szennyeződések a folyókban, tavakban és a tengerpartvidéki vizekben okoztak káros elváltozásokat, ami a vízellátást nehezítette. A kiterjedt szennyezések miatt az illetékes szervek a jelenleginél hatásosabb intézkedéseket sürgetnek. A 450 000 km

2 területű ország 7,6 millió lakosából 4 millió a városban lakik. Az átlagos laksürüség 18 fő/km

2, a vidék laksűrűsége 9 fő/km

2. Annak ellenére, hogy sok a kis település, igen magas a közműellátottság. Az összehasonlíthatóság kedvéért bemutatjuk a főbb települések és lakosságuk számának megoszlását a települések nagyságrendje szerint: A település nagyságrendje Település száma Lakosszám a lakosság szerint 200- 500 889 283 000 500- 2 000 625 600 000 2 000- 10 000 230 967 000 10 000- 50 000 65 1 286 000 50 000- 100 000 9 880 000 100 000 -1 000 000 3 1 438 000 Összesen: 1 821 5 454 000 A lakosság számának növekedését a 3. ábra mutatja. Látható a városiasodás fokozódó üteme, a városi lakosság 1925. és 1960. között több, mint megkétszereződött. Az ipari vízfogyasztásban a cellulóze és papíripar (4. ábra) vezet, amit az alábbi összeállítás mutat : Iparág Vízfogyasztás millió m

3/év Cellulóze és papíripar 2 700 Bánya és fémipar 600 Élelmiszeripar 50 Egyéb iparok 100 Összesen: 3 450 Az összes vízfogyasztás változását 1930—1962. évek között az 5. ábra szemlélteti. 3. ábra. A lakosszám növekedése 4. ábra. A legnagyobb vízfogyasztó iparág, a cellulóze, és papíripar fejlődése