Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÜZEMEINEK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉS ÉS AZ IPAR FEJLESZTÉSÉVEL DR. BORSOS JÓZSEF

1 I. A K3R>ZERÍÍ rELEPULÉsTEUVEZÉS A XIX. században a technika rohamos fejlődése nyomán a nagyobb településekben a szükségletek kielégítéséhez egyre fokozódó mértékben alkalmazták az új műszaki felfedezések eredményeit és a modern városok élete mindinkább „eltechnizálódott". A városszerkezetben mind nagyobb súllyal jelentkezik a mérnöki létesítmények szerepe. A város ma már mint a legkomplexebb gépesített nagyüzem végzi a lakóival szemben reá háruló ellátó tevékenységét. A város a településeknek kiemelt, minősített fajtája, melynek két jellegzetes sajátossága van: 1. A város munkamegosztásban él azzal a tájjal, melynek középpontja. Lakosságának minden szükségletéről, így különösen élelmezési és üdülési szükségleteiről maga nem tud gondoskodni, viszont olyan feladatokat is ellát, amelyeket a vidék nem tud a maga számára megoldani. Nagy mennyiségben termel olyan termékeket, amelyekből saját lakosságának már fölöslege van és ezeket a környező táj lakosainak adja át. Ez a munkamegosztás az, amely leginkább jellemző a városra és amit röviden úgy fejezhetünk ki, hogy a városnak különböző tevékenységi területeken „központi szerepkörei" — gazdasági, közlekedési, igazgatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi szerepkörei — vannak. A város a környék kisebb településeire vonzást gyakorol, azokkal kölcsönhatásban él. Ez a kölcsönhatás a közvetlen környéken túl is kisugárzik és a szomszédos, sőt az egymástól távolabb fekvő nagyobb települések, városok között is a kapcsolatok legváltozatosabb fajtái alakulnak ki. Ennek révén áll elő a városhálózat funkciója, melynek igazi jelentőségét most kutatják és a vizsgálati eredmények alapján most kezdik méltányolni is. Az eredményeket a regionális tervezés használja fel, mely a kölcsönhatások alapján a legracionálisabb városhálózat kialakítására törekszik. A fokozatosan tért hódító regionális szemlélet a legkülönbözőbb szükségletek kielégítését már nagyobb egységekben regionális keretekben szervezi meg. 2. A város lakóinak szükségleteit magasabb színvonalon elégíti ki, mint a környék kisebb települései. A városjelleget tehát a magasabbrendű életforma is jellemzi. A települések legfontosabb és legjobban szembetűnő elemei a lakóépületek, középületek, iparüzemek, zöldterületek a kisebb és nagyobb településekben egy1 Dr. Borsos József a műsz. tud. kandidátusa, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem-en a Városgazdaság tanára. A tanulmány a Magyar Hidrológiai Társaság 1963. október 14 —15-én tartott Kongresszusán elhangzott előadás anyaga.