Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

82 Szebellédy Lászlóné I. táblázat — Tabelle I. Üsziigi víztisztító nyersvizének vizsgálnia a kirúlyszentistvúni szeimyvíztározó leeresztésének kezdetétől Mintavétel napja 1962. 1962. 1963. 1963. 1963. 1963. 1963. 1963. 1963. 1963. Mintavétel napja XII.31. XII.31. 1. 1. I. 1. I. 2. I. 2. I. 3. I. 3. I. 4. I. 4. Mintavétel ideje, óra 7-11 14-18 7-11 14-18 7-11 14-18 7-11 14-18 7-11 14-18 pH 7,96 7,58 7,96 7,96 8,1 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 Vezetőképesség 455,0 512,0 314,0 292,0 292,0 456,0 316,0 305,0 308,0 354,0 összes keménység, nk° ... 12,3 13,4 13,5 13,2 13,1 10,6 13,2 14,0 13,6 14,6 Na+ mg/l 10,0 11,0 10,0 10,0 10,0 9,0 10,0 10,0 10,0 14,0 Cl- mg/l 21,0 72,1 24,5 22,4 24,5 28,0 22,4 25,2 72,1 67,2 íz- és szaghatás nincs nincs nincs nincs 2x-es 3x-os 4x-es 5x-ös бх-os 6x-os h i g i t á sban még érezhető 0

2 fogyasztás, mg/l 7,7 7,5 7,4 8,7 7,9 8,0 9,4 9,1 9,5 1 9,9 mérgező anyagok, nehéz fémsók aránylag kis mennyisége elegendő ahhoz, hogy a befogadó vizét alkalmatlanná tegyék más vízhasznosítás céljaira. Kedvezőtlenül befolyásolja továbbá a befogadók és szennyvizek arányát, liogy a vízkészletek térbeli és időbeli eloszlása sokszor szélsőséges. A Ruhr vidékén, Nyugat-Németország legsűrűbben lakott és iparosított területén pl. nem áll megfelelő mennyiségű vízforrás rendelkezésre, hogy a jövőben még növekvő vízszükségletet elláthassa. Az 1 milliárd m

3-t meghaladó ipari és ivóvíz igény 70%-át a viszonylag kis Ruhr folyóból kell fedezni, amely az ipari szennyvizek mellett még 1,5 millió lakos szennyvizének is befogadója. A Ruhr különben vízgazdálkodási szempontból világviszonylatban a legnagyobb mértékben igénybe vett vízfolyás. Hasonló körülmények nehezítik hazánkban is a vízminőséggazdálkodást. A vízkészlet ugyanis az ország területén rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg és iparfejlesztés szempontjából legfontosabb területeink vízben szegények. Két nagy folyónk, a Duna és a Tisza, valamint a beléjük torkolló mellékfolyók legnagyobb része már szennyezetten lépi át az országhatárt. Ennek ellenére nálunk a vízfolyások szennyezettsége a fejlett iparral rendelkező környező országokhoz viszonyítva még kevésbé aggasztó. Most megakadályozható a további romlás és még megjavítható vagy megőrizhető a jelenlegi állapot tervszerű minőségi vízgazdálkodással. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a jövőben a vizet ipari nyersanyagbázisnak kell tekintenünk, a lakosság vízellátásának biztosítása mellett, akkor természetessé válik, hogy minden vízminőségi kutatásnak, gyakorlati megoldásnak, tervezésnek a vízkészlet minőségének védelmét kell szolgálnia. A mezőgazdasági, ipari és ivóvízigényeknek minőségi szempontból kellő összehangolása nélkül azonban az ország egyes területein nem fog megfelelő minőségű víz rendelkezésre állni a kívánt mennyiségben. Megkönnyíti ennek a problémának a megoldását, hogy mások a vízminőséggel szemben támasztott igényei az ivóvízkivételnek, a különböző iparágaknak és a mezőgazdaságnak. Más-más összetevők számszerű értékének megemelkedése káros az ivóvíz és más az öntözés szempontjából. Ismét mások a bebocsátott szennyeződések hatásai az élővizekre.