Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

34 Dégen Imre A 19 megyére tagolódó közigazgatási beosztás az igazgatás szempontjainak megfelelő területi rendszert tükrözi. A népgazdasági tervezés a termelés specializációjának megfelelő gazdasági tervezés szempontjából viszonylag egységesen kezelhető körzetek kialakítására törekszik. A népgazdasági tervezésről nemrégiben hozott kormányhatározat a gazdasági tervezés területi tervezésében fordulópontot jelent. Célul tűzi ki, hogy a területi tervezés az egyes népgazdasági ágak ésszerű területi elhelyezésének, továbbá az ország egyes területei tervszerű arányos fejlesztésének eszköze legyen. A területi tervezés során megoldandó elsőrendű fontosságú feladatok között jelöli ki a határozat az ország gazdasági körzet-beosztásának meghatározását. Míg ez kellő mélységű tudományos kutató és elemző munkával megtörténik, a távlati népgazdasági terv — a harmadik ötéves terv is — 6 „tervezési körzet" szerint kerül kidolgozásra. Ezek a körzetek az államigazgatás területi beosztását nem érintik. A regionális tervezésnél alkalmazott körzetbeosztás a racionális település-* hálózat központi szerepkörű településeinek célszerű vonzáskörzetei alapján alakult ki (7 körzet). A vízgazdálkodási keretterv kidolgozásának alapjául 13 vízgazdálkodási körzet tet jelöltünk ki, melyek megfelelnek a vízgyűjtő területek által meghatározott területi egységeknek. A természetföldrajzi környezet adottságai alapján meghatározott vízgazdálkodási körzetek keretében kidolgozott fejlesztési tervek célkitűzéseit azonban a közigazgatási rendszer, a népgazdasági tervezés és a regionális tervezés rajonjainak megfelelő bontásban is kidolgozzuk. Egyébként a vízgazdálkodási fejlesztési terv nélkülözné a kapcsolatot az ország gazdasági és igazgatási vérkeringésével. Figyelemreméltó, hogy a népgazdasági tervezés hat körzetének határai, kisebb eltérésekkel egybeesnek a vízgyűjtő területek határaival. A népgazdasági tervezésről szóló kormányhatározat azt a fontos feladatot jelöli ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság részére, hogy gondoskodjék a területi tervezéshez szükséges és az ország vízgazdálkodási helyzetére, valamint a vízgazdálkodási fejlesztési lehetőségekre vonatkozó adatok összegyűjtéséről, feldolgozásáról és az Országos Tervhivatal rendelkezésére bocsátásáról, továbbá a vízgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében vegyen részt a területi tervek összeállításában. A kettős feladat — a népgazdasági területi tervezés, valait mint a vízgazdálkodás területi koncepcióját kialakító távlati tervezés — szoros kölcsönhatásban áll egymással. Ez abban jut kifejezésre, hogy a területfejlesztési tervkoncepció az ország egészét átfogó, egyes országrészek eltérő ütemű és irányú fejlesztése révén különálló vízgazdálkodási kérdések megoldását veti fel ugyanazon a területen. Ugyanakkor a vízgazdálkodási tervkoncepció a lehetőségek és adottságok oldaláról hat vissza a területfejlesztés elgondolásaira és gondoskodik az elkülö= nülten jelentkező vízgazdálkodási feladatok összehangolt megoldásáról. A vízgazdálkodásnak a termelő erők fejlődésére és területi elhelyezésére gyakorolt hatását nem csupán a vízbeszerzés műszaki-gazdasági feltételei, a víz „közgazdasági értéke", azaz a kitermeléshez szükséges társadalmi munka mennyisége alapján kell megítélni, hanem azt is figyelembe kell venni, milyen értékek elő-* állítását segítheti elő különböző helyeken, különböző felhasználási lehetőségek esetén hol hasznosul leghatékonyabban a termelésben. A regionális tervezés feladata elsősorban a területtel való gazdálkodás, a teles püléshálózati rendszer tervszerű fejlesztése, optimális elhelyezésű és nagyságú települési, termelési koncentrációk és azok vonzáskörzeteinek, a beruházások meg-