Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Az ipartelepítés vízgazdálkodási kérdései 35 felelő elrendezésének kialakítása. Tekintve, hogy a település nemcsak lakóhely, hanem egyben a termelőerők és a népesség ellátásának koncentrációja is, nyilvánvaló, hogy a vízgazdálkodási tervezésnek szoros, állandó kapcsolatban és kölcsönhatásban kell állnia nemcsak a népgazdasági területi tervezéssel, hanem a regionális tervezéssel is. A szocialista országok többségében a regionális tervezést nem népgazdasági tervezési, hanem alapvetően műszaki-építési tevékenységnek tekintik, amely meghatározott szempontból elhatárolt területek, régiók műszaki-építési rendezésére, a területfelhasználási módozatokra és a régiókba telepítendő, illetve ott meglevő beruházási létesítmények térbeli koordinálására irányul, valójában a településtudomány része. A regionális tervezés értékes eredményei fontos támpontot adnak és folyamatos kapcsolatban és kölcsönhatásban állnak a vízgazdálkodási tervezéssel. Mégis a regionális rendezési tervek kidolgozásához éppúgy, mint a vízgazdálkodási fejlesztési tervekhez kiindulási alapul a népgazdasági ágazati és területi tervek szolgálnak. Viszont a város- és községrendezési tervek kidolgozásához a közvetlen műszaki alapot a regionális tervezés szolgáltatja. A népgazdasági területi tervezés, a regionális tervezés és a vízgazdálkodási tervezés kapcsolatát vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: A vízgazdálkodási tervezést nem lehet önálló feladatként felfogni, elszakítva az adott terület távlati fejlesztési irányától és a közgazdasági összefüggésektől. A népgazdasági tervezés számára a területi tervnek van központi jelentősége. A termelés területi elhelyezése és a vízgazdálkodás természeti feltételei közötti kapcsolatot pedig elsődlegesen a területi tervezés és a vízgazdálkodási tervek összefüggése határozza meg. Ezt egészíti ki a regionális tervezés és a vízgazdálkodási tervezés kapcsolata elsősorban a településhálózati rendszer és a vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésének összhangja szempontjából. így kapcsolódik egymáshoz a háromfajta összefüggő területi tervezési rendszer; a népgazdasági területi tervezés, a regionális tervezés és a vízgazdálkodási tervezés, Az ismertetett átfogó fejlesztési program eredményes végrehajtása a pénzügyi alapok mellett az anyagi-műszaki feltételek biztosítását is megköveteli. Ki kell alakítani a megfelelő építőipari szervezetet, biztosítani kell az anyag-, gépés műszerellátást, új korszerű építési eljárásokat kell bevezetni. A vízellátás és csatornázás jellege speciális vállalatok, vagy vállalati részlegek kialakítását teszi szükségessé, amelyek a víztermelő telepek, víztároló medencék, szennyvíztisztító telepek, tisztítástechnológiai berendezések korszerű színvonalon történő építésére, nyomócsövek és szennyvízcsatornák fektetésére megfelelő munkagépekkel, ilyen munkák sajátos igényeit kielégítő építéstechnológiai felszereléssel és építő-szerelő szakemberekkel rendelkeznek. A speciális építővállalatok kialakításán kívül a fejlesztés másik alapvető anyagi-műszaki feltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű nyomócsövek biztosítása. A csőigények fokozódása új azbesztcement és korszerű vasbetoncsőgyár építését és felszerelését igényli már a közeli években. A csőfektetési munkák a létesítmények beruházási költségeinek 30—40%-át teszik ki. Érthető, hogy a csőgyártás a vízellátási feladatok megoldásánál a fejlesztés kulcskérdése különösen most, amikor a falu vízvezetékesítése és az öntözés növekvő csőigénye a csc

3 szükségletet közel megkétszerezi. s»