Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata

A tiszalöki vízlépcső vizsgálata 389 akkor a tárcsa beosztáson a középpont kijelöléséhez szükséges 3 körívpont leolvasható. Ha a tárcsa a pillér felső részén rögzítve van a pillértestéhez, akkor a középpontnak az alaphelyzethez viszonyított elmozdulása jellemző lesz a pillér elferdülésére. Meg kell említeni, hogy a mérést nem befolyásolja az, ha két egymást követő mérésnél a közelítően függőleges egyenesnek a függőleges tengellyel bezárt szöge más. Ez ugyanis csak a sík metszet sugarát változtatja meg. A középpont helyzetét nem befolyásolja. A méréshez az alábbi berendezések szükségesek: 1. Műszer. Olyan műszer alkalmazása szükséges, amely kellő pontosságú távcsőlibellával van felszerelve. Tiszalökön 20 m-es pillérmagassággal és 0,1 mm-en belüli hibával számolva 5" érzékenységű távcsőlibellával ellátott műszer lenne szükséges. A távcső nagyításának lehetővé kell tennie 0,1 mm-nek 20 m távolságból való becslését. Tiszalökön különböző megfontolásokból a vízszintes mérésekhez is használt Wild T

3 típusú szabatos teodolitot használjuk. Az elferdülésmérések idejére az objektív elé Zeiss gyártmányú 45°-os előtét prizmát helyezünk. 2. Kényszerközpontosítás. A forgástengely állandó helyzetének biztosítása céljából megkívánjuk, hogy a műszer minden észlelési sorozatnál 0,1 mm pontossággal ugyanarra a helyre kerüljön. Ennek biztosítására ugyanolyan központosító lemezt használunk, mint a vízszintes mérésnél (4. ábra). 3. Észlelő tárcsa. Az alkalmazott észlelőtárcsa 280x280 mm-es alumínium lapra ragasztott asztrolon lap, amelyen átlós irányban két egymásra merőleges 1 mm-es beosztással ellátott tengely van rajzolva. Mind a négy pillérben ugyanazt a tárcsát alkalmazzuk. Felerősítése, egy a pillérekbe bebetonozott furatos talplemez és az észlelőtárcsa hátlapjával kinyúló, s a furathoz illesztett csap segítségével történik. A mérésnél az irányméréshez felállított műszerrel egyenkent megirányozzuk az észlelőtárcsa tengelyeit és rajtuk összesen négy leolvasást teszünk és x

2, valamint y

1 és y

2). Ezekből a tengely döféspontja (11. ábra). képletekkel számítható. Ha a pillér két egymást követő mérés között eltelt időben elmozdult, úgy ez a döféspont helyének megváltozásában fog jelentkezni. Ismerve az észlelőtárcsa és a műszer fekvőtengelyének távolságát, a döfés szögértéke is megadható. 12. ábra. A vízszintes elmozdulás mérésből (a) és az optikai ferdülés-vizsgálatából (b) számított pillér mozgások összehasonlítása Fig. 12. Comparison of pier movements determined (a) by horizontal observation and (b) by optical plumbing 3 vízügyi Közlemények