Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata

390 Hernády .4.—Starosolszky Ö. A méréssel nem mutatható ki az, hogy a pillér az alaptesttel együtt dőlt-e el, vagy csak az alaptest fölötti rész hajlott el. Az alaptesten elhelyezett szintezési gombok egyidejű bemérésével az említett két elmozdulás-összetevő szétválasztható. A 12. ábrán a duzzasztómű egyik pillérének két különböző úton nyert elmozdulási ábráját tüntettük fel (nullkörök a síkmetszet középpontjának különböző helyzeteit jelölik). Az ábra alsó részén a vízszintes elmozdulásból számított, felső részen pedig a pillérelferdülésméréssel kapott eredményeket tüntettük fel. A két különböző módon nyert elferdülési értékek tendencia tekintetében teljes egyezést mutatnak. Ez a tény a kétféle mérési módszer megbízhatóságát igazolja. Az eddig mért elferdülések értéke (az alapméréshez viszonyítva) egy alkalommal sem haladta meg az a = 2' értéket. Érdemes megemlíteni, hogy ilyen elferdülési szélső értékek mellett 10—15 mm-es vízszintes elmozdulási szélső értékeket mértünk. 4. Repedésmérések Repedésmeréseket akkor végzünk, ha mesterségesen beépített hézagokat, (pl. dilatációs hézagok) vagy a műtárgyakon építés után keletkező repedéseket kívánunk ellenőrizni. A repedések méretváltozásából ugyanis következtetni lehet az építményben fellépő erőhatásokra. Az alkalmazható mérőműszerek érzékelhető részét többnyire a műtárgyon helyezik el. A mérési eredmények a repedés által elválasztott építményrészek egymáshoz képest (relatív) elmozdulását jelképezik. A mérésekhez alkalmazható műszerek működési alapelvüket tekintve két nagy csoportba oszthatók: 1. kis távolságok mérésére alkalmas műszerek (léptékek, mérőékek, mikrométerek stb), 2. kis távolságok változásainak mérésére alkalmas műszerek (dilatométerek, tenzométerek stb.) Tiszalökön az erőmű alvízi oldalán 6 repedés keletkezett. Ezekhez 12 repedésmérőt helyeztünk el, (repedésenként 2—2-t, egyet a repedés alsó, egyet pedig a felső részére.) Ezek a mérők két-két darabból állnak, s a repedés két oldalán építettük be őket (13. ábra). Ezek egymáshoz viszonyított elmozdulását a rajtuk elhelyezett két csúcs között lehet mikrométer segítéségvel megmérni. A méréseket 5—10szeres ismétlésben végezzük hetenként egy alkalommal. 1961—1962-ben — az Intézet által készített — indikátorórás dilatációmérőket szereltünk fel a régiek mellé. Ezekkel sikerült kimutatni azt, hogy a működő turbinák száma és teljesítménye a repedések méretváltozását nem befolyásolja. A mérési eredmények azt mutatták, hogy a repedések télen összezáródnak, nyáron pedig 13. ábra. Repedésmérő elvi vázlata szétnyílnak, ami a vízszintes elmozdulásmérésnél Fig. 13. Principle of crack detector tapasztaltakkal is egyezést mutat.