Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Az ipartelepítés vízgazdálkodási kérdései 21 A vízgazdálkodás térbeli kerete lehet egy talajszemcse, egy növény, egy mezőgazdasági, vagy ipari üzem, egy vízfolyás, vagy egy vízfolyás vízgyűjtő területe. Ahogyan növekedett a népgazdaság víz iránti igénye, és bővültek ismereteink a vízkészlet elhelyezkedéséről, nagyságáról és minőségéről, ahogyan fejlődtek azok a műszaki eljárások, amelyek lehetővé teszik a vízkészletek és a társadalom vízigénye közötti eltérések g9zdaságos kiegyenlítését, úgy fejlődött, bővült térben és feladatban a vízgazdálkodás. Fokozatosan tágult az a területnagyság, amelynek egyidejű vizsgálatát szükséges mérlegelni a vízkészletek leghatékonyabb felhasználása érdekében. A vízgazdálkodás térbeli keretét szélesíteni kell a nagy térségi vízgazdálkodás irányába éspedig nemcsak- az országhatárokon belül, hanem vizsgálnunk kell az ország vízgazdálkodásának összefüggéseit a közös vízgyűjtő területen levő szomszéd országok vízgazdálkodásával is. A KGST keretén belül kialakult együttműködés a vízgazdálkodás terén lehetővé teszi, hogy a KGST-hez tartozó szomszédos szocialista országokkal együtt dolgozzuk ki a vízkészletek leghatékonyabb, komplex hasznosításának feltételeit. A kétoldalú vízügyi egyezmények alapján Jugoszláviával és Ausztriával is eredményes együttműködés alakult ki, ami lehetővé teszi a vízgazdálkodási tervek összehangolását. így nemcsak a vízminőség védelme, hanem a vízkészletek mennyiségi felhasználása terén is fokozatosan létrejönnek a nemzetközi együttműködés feltételei. A KGST tagországok vízügyi szerveinek Varsóban tartott szimpóziumán az országok vízgazdálkodási helyzetének jellemzésére olyan mutató bevezetését javasolták, melynek számlálója (w) az egy főre eső évente lefolyásra kerülő vízmennyiség, nevezője (z) pedig az egy főre eső évi jteljes vízfogyasztás. А с = — z érték alapján, amit vízellátottsági mutatónak nevezhetünk, vízgazdálkodási helyzetük szerint sorolta a javaslat az országokat. I. с = 20 felett A vízgazdálkodási helyzet általánosságban kedvező, csak egyes koncentrált vízhasználatokkal kapcsolatban van szükség megfelelő tervszerű intézkedésekre. II. с = 10 — 20 között A vízhelyzet általánosságban még jó, csak a kritikussá válható körzetek száma növekszik. Emiatt több körzetre kiterjedő vízgazdálkodási tervezés szükséges. III. с = 5 — 10 között A helyzet súlyos. A vízgazdálkodás országos tervezése szükséges és mielőbb megvalósítandó vízügyi beruházások az ország gazdasági szükségleteinek kielégítésére. IV. с = 5 alatt Igen súlyos helyzet. A vízgazdálkodási lehetőségek korlátozzák az ország gazdasági életét. A KGST tagállamok a Szovjetunió kivételével — amelynek csak néhány körzete esik а II. kategóriába, kivételesen a III. kategóriába — а II. és III. kategória között vannak, sőt közelebb a III. kategóriához. Fejlődési tendenciájuk olyan, hogy rövidesen а IV. kategóriába kerülnek, ezért ezekben az országokban a vízgazdálkodás országos tervezése szükséges, és fokozott gondot kell fordítani a víztakarékosságra, továbbá a vízpótló rendszerek, tározási lehetőségek, vízátvezetések kiépítésére.