Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

20 Dégen Imre a vízkészletre, elsősorban ivóvízellátás céljaira és ha ezen felül még szabad készletek vannak és más gazdaságosabb vízszerzési lehetőség nincs, az ipari és mezőgazdasági vízellátás céljaira is. A felszínalatti vizek fokozottabb kihasználása terén elsősorban az ország északnyugati, északkeleti, délkeleti, valamint a Duna menti részének vízkincsére számíthatunk. Felszíni vizeink hasznosítható vízhozamának növelésében a tározás mellett jelentős tartalékként vehető számításba az is, hogy a szenny- és használt vizek 4. ábra. Várható vízhiányos területek 1980-ban. (a) = erősen vízhiányos terület, (b) = vízhiányos terület és (c) = számottevő vízhiány nincs Рис. 4. Ожидаемые территории с недостатком воды в 1980 году; а) территории сильным недостатком воды, б) территории недостатком воды, с) территории, где нет недостатков в воде Bild 4. Die zu erwartenden Wassermangel gebiete des Landes in 1980. Bedeutung der Schraffierungen (a) = stark an Wassermangel leidendes Gebiet, (b) = Wassermangelgebiet, (c) — ohne nennenswerten Wassermangel jelentős részének újrahasznosítását a szennyvíztisztítás egyre javuló megoldása lehetővé teszi. E beavatkozások eredményeként növelhető az ország augusztusi mértékadó hasznosítható vízhozama a jelenlegi 771 m

3/s-ról 1980-ra kereken 1200 m

3/s-ra. Ha pedig feltételezzük, hogy a hajózás miatt a mederben meghagyandó vízhozam a dunai és tiszai vízlépcsők kiépítésével, az öntisztulás érdekében a vízfolyások medrében meghagyandó élővízforgalom pedig a szennyvizek jobb hatásfokú tisztításának eredményeként csökkenthető, így a hasznosítható vízkészlet tovább növelhető. A vízgazdálkodás dinamikus vizsgálata szükségessé teszi, hogy a vízgazdálkodás hidrológiai feltételek alapján meghatározott tér-idő keretét és a társadalmi-gazdasági feltételek alapján kijelölhető tér és idő kereteit — egymással kölcsönös kapcsolat-* ban vizsgáljuk.