Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - IV. Markó Iván: Repülőterek víztelenítése

250 Markó Iván I. táblázat Ha a gyepfelület altalaja Évi átlagos csapadék mennyisége mm középkötött, vagy kötött szemcsés talaj, amelynek 30%-a 0,02 mm-nél nagyobb a mértékadó nagy vízhozam átlagértéke l/s - ha 500 500-600 600-700 700-800 800 0,80 1,00 1,20 1,40 1,50 1,00 1,25 1,50 1,75 2,00 1. Minél kisebb a szivárgó mélysége, annál rövidebb utat kell megtenni a csapadékvíznek, míg az alagcsővonalba jut. Ezért a sekély mélységű szivárgóval gyorsabban vízteleníthető a repülőtér. 2. A repülőtéri átlagos talaj vízáteresztőképessége a felső 80 cm mélységben a hajszálrepedések és féreglyukak következtében a legnagyobb. A vízáteresztőképesség 80 cm mélység alatt rohamosan csökken. Tehát főképpen a felső 80 cm vastag réteg víztelenítéséről kell gondoskodnunk. 3. Minél sekélyebb a szivárgó, annál kevesebb földet kell a munkaárokból kiemelni és elszállítani. Ugyanakkor kevesebb szemcsés anyaggal kell a szivárgót kitölteni. 4. A kis mélységű szivárgó kevésbé rontja a talaj vízháztartását, mert a talavíz szintjét nem szállítja le túlságosan mélyre és így az aszályos időszakban is marad a növényzet számára talajnedvesség. Erre való tekintettel két szivárgóvonal között a talajvíz szintjét a felszínhez képest 60 cm-nél mélyebbre leszállítani nem célszerű. 5. A talajvíz szintjét legalább 60 cm mélységre kell a fagyveszély miatt lesüllyeszteni. 6. A kis mélységű szivárgót a növényzet gyökereinek átszövése fenyegeti, még az alagcsövek végeinek karbolineumozása esetén is. 7. Az alagcsövek felett megfelelő teherelosztó réteget kell biztosítani, mert máskülönben a nagy súlyú repülőgépek azokat szétnyomhatják. Míg tehát az 1., 3. és 4. pontokban foglaltak szerint a minél sekélyebb szivárgó a célravezető, addig az 5—7. pontok szerint.a mélyebb szivárgó a kedvezőbb. Az összes szempontok figyelembevételével legcélszerűbb a szívóvonalak középmélységét 70, legkisebb mélységét 60, a legnagyobbat pedig 90 cm-re választani. A gyűjtővonalak középmélysége 90, legkisebb 80, a legnagyobb 100 cm lehet. A szivárgóhálózat mélységének meghatározása után a szívóvonalak egymástól való távolságát kell még megállapítani, amely függvénye az évi csapadékmennyiségnek, a szívók mélységének, a terepesésnek és a talajfizikai jellemzőknek. A kedvező mélységek kérdését már az előbbiek során tisztáztuk. Ami az évi csapadékmennyiséget illeti, ez nem mutat hazánkban akkora változásokat, hogy indokolt lenne empíriáinkban tekintetbe venni. A repülőterek eséskülönb-