Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - IV. Markó Iván: Repülőterek víztelenítése

Repülőterek víztelenítése 251 ségei is elhanyagolhatóan csekélyek (1,5—2,5%). Ezért a 4. ábrán megadott tapasztalati értékek szerint a szívóvonalak távolsága csak a talajfizikai jellemzők függvénye. Annak érdekében, hogy a vízelvezetés minél gyorsabban megtörténjék, a szívóvonalakat igen sűrűn kellene egymás mellé építeni, mert ily módon a szívók által közrefogott földtömeg kiszárítása a legeredményesebb lenne. Ha csupán erre az egy szempontra lennénk tekintettel, akkor kötött talajokban 3—4, szemcsésekben 8—10 m távolságban kellene a szívóvonalat elhelyezni. Ez az extrém megoldás azonban káros hatással lenne a növényzetre aszály idején. Keresnünk kell tehát a helyes megoldást a két ellentétes feltétel között, amelyet feltétlenül a mezőgazdaságban szokásos alagcsövezésnél némileg kisebb közzel megtervezett szívóvonal elrendezés szolgáltatja. Tapasztalati adatok alapján összeállítottuk a 4. ábrát, amelyből egyszerű leolvasás útján megállapíthatjuk a legmegfelelőbb szívóvonal távolságot. too 90 80 70 60 50 40 / 30 ; 20 10 0 0,02 mm-nél kisebb szemcsék súlyszázalék

a Kötött адуад Agyag Kötött \Kózöns\ Homokos vály. homok Homok Kötött адуад Agyag vályog vály. homok Homok Talajnemek \ укл229\ 4. ábra. Repülőtéri lecsapolás szívóvonalainak távolsága egymástól, a különböző talajnemek és szivárgómélység függvényében Bild 4. Saugerabstände einer Flugplatzentwässerung, in Funktion der verschiedenen Bodenarten und Dräntie/en