Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

Hévízgazdálkodási kérdések 213 valamint egy fedett kád- és medencés fürdő épült. Az erősen gázos és 5200 mg/l oldott anyagot tartalmazó víz lerakodásaival gyakori üzemzavart okoz. A tiszántúli kisebb termálkutak fürdőhasznosításai (Kondoros, Mezőhegyes, Reformátuskovácsháza stb.) közül történeti érdekességénél fogva megemlítjük Csanádapáca kicsi és egyszerű tisztasági fürdőjét, amelynek 32 C°-os 130 m

3/nap hozamú hévízkútja 1904 óta megszakítás nélkül ellátja az üzemet: ez az első termálvizes fürdő az Alföldön. 2." Kommunális szolgáltatások A termálvíz a lakosság közvetlen szolgálatábap — az egészségügyi felhasználáson kívül — helyiségfűtésre és használati melegvízellátásra alkalmas. Ezek közül általában csupán a fűtés szerepel első lépcsőben, míg egyéb használatra célszerűen egy következő lépcsőben kerülhet sorra. a) Fűtés E címen azokat a hévízhasznosításokat tárgyaljuk, amelyekkel biztosítható a lakó- és irodaházak, iskolák, kórházak stb. kívánt hőmérséklete a fűtési idény alatt. A hévízzel való fűtés sok előnyt biztosít mind a modern központi fűtéssel, mind pedig főleg a hagyományos (kályhás) fűtéssel szemben. Elmarad a kazánház, tüzelőtároló, kályhák és kémények építési költsége, és ezeknek térigénye is elsődleges célokra felszabadul. Ezenkívül az épület teljes fennállási ideje alatt nincs tüzelőanyagvásárlás és kiesik ennek mindenfajta szállítási, salakanyag elhordási költsége és munkaráfordítása. Az épület összes helyisége állandó hőfokúvá válik, ami egészségügyi szempontból nagy előny. A hévízfűtés bevezetésével a felsoroltak alapján az építészet előtt új tájszerűséget biztosító anyagfelhasználási és térhasznosítási lehetőségek nyílnak meg. A felsorolt előnyökkel szemben bizonyos mértékig hátrány, hogy hévizes fűtés alkalmazása esetén igen gondosan koordinálni kell a termálkút fúrását, a hévíz kezelésének és vezetésének, valamint a fűtendő épület és mindenfajta berendezésének megtervezését. Ez — mint nélkülözhetetlen szervezési követelmény — kétségtelenül növeli a tervezés és kivitelezés egybehangolásának nehézségeit, hiszen súlyos zavarokat okoz, ha pl. az átadott lakások a termálvizes fűtés elhúzódása miatt akárcsak egyetlen télen is használhatatlanok. Ezt mindenképpen el kell kerülni, s ezért a termálkútnak feltétlenül előbb kell elkészülnie, mint a ráépülő fűtési hasznosításnak. A felszínre buggyanó mélységi víznek összes tulajdonságát ismerni kell ahhoz, hogy a tervezés (majd utána a kivitel) számos részlete végrehajtható legyen. így pl. a hévíz tulajdonságaitól függ az esetleges közvetlen fűtés, a gázleválasztás, bár a tapasztalatok mindinkább azt mutatják, hogy éppen az egyre nagyobb mértékben szabványosítás alá kerülő hasznosításnak és berendezéseknek a hévíz helyenként eltérő tulajdonságaitól .való függetlenítése, tehát az üzemi biztonság érdekében meg kell vizsgálni a szaktervezőnek, vajon nem célszerű-e hőkicserélő és gázleválasztót beépíteni. Ezzel ugyanis számos bizonytalansági tényező kiküszöbölhető, de csökken a termálkútforrás és hévízhasznosítás közt óhatatlanul fellépő kivitelezési időkülönbség. A berendezések kialakításával csökkenthető az a költségtöbblet, amely a gázleválasztó és hőkicserélő közbeiktatásával jár. Még a viszonylag kedvező összetételű dél-alföldi hévizek eddigi fűtési tapasztalatai alapján is kedvezőbb az esetek nagy részében, hogy a helyileg