Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

206 Aldobolyi Nagy Ai.—Gulácsi I. nosítás inkább az alrégió-, sőt régióközpontokban tömörül. Az ipari (nagyüzemi) hévízkihasználás is a nagyobb városokat vagy azok környékét, jó nyersanyag- és vízellátottságú, közlekedésű helyeket keres fel. Városokban a lakásfűtésre való felhasználásnál előnyös a sűrű település, mert kevesebb szigetelt távvezeték szükséges. Ez a néhány példa is megvilágítja a sokféle helyi és helyzeti előnnyel, változatos, jó és gyors közlekedési, magas közművesítési, komplex gyógyítási és üdülési lehetőségekkel, főleg pedig a többszintű házakkal és zárt beépítettséggel kialakuló új városrészek sokkal kedvezőbb hévízhasznosítási adottságait. A másik végletet a földrajzi energiákban szegény, településileg rendezetlen, gyérlakosságú, hátramaradt termelésű és közlekedésileg fejletlen területek: tanyavidékek, túl nagyra szétterjedt mezővárosok mutatják. E sokféle szempont, valamint a természeti adottságokból eredő meggondolások szintézisével az egyedi hévízhasznosítást előkészítő szaktanulmányokban találkozik a tervező. 2. A hévízhasznosítással kapcsolatos kérdések a) Kutatómunka A hévízgazdálkodót műszaki és gazdaságossági vonatkozásban elsősorban mindazok a kutatási eredmények érdeklik, amelyekből a szénhidrogénkutatások során már megcsapolt vagy ezután feltárható hévíz minőségi, mennyiségi, utánpótlási és származási adataira következtethet. Ez a munka az alapelveket illetően a szakkutató intézetekben folyik a földmelegre, a földtani és geofizikai viszonyokra, az ősföldrajzi körülményekre vonatkozóan. A meghatározott hévíz-, illetve gőzfeltárási mélyfúrási feladatokat a kapott adatok birtokában mélyfúró vállalatok végzik. Ezek viszont a kivitelezés során begyűjtött adatanyagot és vizsgálati eredményeket további elvi kutatásokra adják át. A hévízkutató munkához szorosan kapcsolódnak a termálvíz gáztalanítására, a korrózióvédelemre és lerakódás megelőzésére, könnyen kezelhető mérőműszerek megtervezésére stb. vonatkozó kutatások. ADél-Alföldön tapasztalható,hogy éppen € másodlagosnak nevezhető kutatások elmaradottsága folytán merülnek fel a hévízhasznosításban akadályok, s a népgazdaságot emiatt éri kár. b) Egységes vízgazdálkodás Miután a hévíznek sokrétű a kapcsolata a vízgazdálkodás egyéb ágazataival nyilvánvaló, ezért egészen természetes, hogy a Gazdasági Bizottság említett határozata a hévizek komplex hasznosítását és a hévízgazdálkodás koordinálását annak a főhatóságnak az ügykörébe utalta, amely máséi évtizede építi az egységes vízgazdálkodást. Hazánkban a hévizek nagyobb arányú kihasználását éppen ez tette lehetővé, s az egységes vízgazdálkodás továbbfejlődésével a hévízgazdálkodási szakágazatnak is mind nagyobb kiépülésére lehet számítani. A hévízgazdálkodás az egységes vízgazdálkodást különleges feladatok elé állítja. Dél-Alföldi gyakorlatunkban fellépett a városi szennyvízelvezető rendszereknek és a derítésnek koordinálási szükségessége a hévízgazdálkodással. Pl. a jelenlegi szegedi