Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

174 Ismertetések a laksűrűség az utóbbi 10 év alatt nagyjából megháromszorozódott. A terület vízigénye 1980-ig mintegy 2000 l/s lesz a jelenlegin felül. Ezt a vízigényt kell távolabbi vízkészletekből fedezni, mivel a csapadék- és hidrogeológiai viszonyok az egész területen kedvezőtlenek. A felszíni vizekből való vízkivétel sem jelent megoldást, mert az ipari üzemek elszennyezték azokat. A vizsgálatok során több kézenfekvőnek látszó megoldást el kellett vetni. így a kb. 2000 km

2 vízgyűjtőterületű Raj na-völgyet, amelynek vizét már Mannheim, Heidelberg és Karlsruhe városok kötötték le. Az Eyach völgyében létesíthető — egyébként kitűnő minőségű vizet adó — 10 millió m

3-es tározó sem fedezte volna a teljes igényeket. Kutatások folytak a felső Dunavölgyben is terrasz- és karsztvizek után, de csekély eredménnyel. Az ///er-völgyben a vízigény egy része kútsorok útján biztosítható lett volna, azonban az ún. „Iller vízhasznosítási terv" végrehajtásához kellett ennek a vízgyűjtőnek a vize. A kutatómunkák végül is a Bodeni-tóhoz vezettek, amelynek 48,5 milliárs m

3 vízmennyisége gyakorlatilag kimeríthetetlennek látszik és a tavon a Rajna által átlagosan szállított 365 m

3/nap vízmennyiséghez képest az ellátandó régió kereken 2 m

3/mp vízigénye elenyészően kicsi. Stuttgart vízellátása A tartomány fővárosa, a 650 000 lakosú Stuttgart, a legnagyobb vízfogyasztó a Neckar völgyében. A vízellátás korszerű megoldását elsősorban ennek a városnak nagyarányú ipari fejlődése és a lakosszám növekedése tette szükségessé és sürgőssé. A város vízellátásának alakulása külön is figyelmet érdemel ( 1. ábra ). Stuttgart első vízműve 1861ben épült Berg elővárosban (2. ábra). A vízmű a Neckar folyó vizét tisztítás után szállítja a fogyasztókhoz. Ez volt az első közüzemi vízvezetéke a városnak, bár a vízvezetékeknek itt nagy múltja van. Abban az időben, amikor a lakosság még mindenütt csak az ásott kutak vizét használta ivásra, gróf Eberhard saját kastélyának vízellátására 1490ben a vártól mintegy 5 km-re levő forrás vizét foglaltatta és facső-vezetéken át a kastélyba vezettette. 1566 és 1833 között újabb források és az akkor még tisztavízű tavak felhasználásával építettek helyi célokat szolgáló vízellátó műveket. A Berg-i vízmű 1922-ben bővült újabb, korszerűbb szűrőegységekkel egészült ki (3. ábra ) és a tisztított víz minősége is jobb volt már, mint az első telep vizéé. Ezzel a bővítéssel közel egyidőben épült a Gallenklinge-i vízmű a Parsee vizének felhasználásával. Nem sokkal korábban fejeződött be az ún. tartományi vízvezeték építése sem, amely 2 db 900 mm átmérőjű nyomó-, ill. gravitációs vezeték útján szállítja a vizet a Duna-völgy kavicsterraszából Stuttgartba. A máso2. ábra. Stuttgart első vízműve (Rerg) 3. ábra. A Berg-i Neckar vízmű új gyorsszűrő csarnoka