Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás
Illés Gy.: A Bodensee—Stuttgart-i vízmű 175 dik világháború ulán a Berg-i vízművet tovább bővítették. A stuttgarti vízművek víztermelése a vízbeszerzés fajtái szerint az alábbiak szerint alakul: közepes csúcs fogyasztás m 3/nap források 2 000 1 000 talajvíz 12 000 12 000 folyóvíz (Neckar) 40 000 80 000 tóvíz 5 000 30 000 terraszvíz (Duna) 45 000 60 000 helyi vízvezetékek 2 00 0 2 000 106 000 184 000 A vízművek közül érdeklődésre tarthat számot a korszerűsített Berg-i Neckarvízmü, amely a folyó vizét dolgozza fel ivóvízzé. A Neckar folyó vizének szennyeződései Stuttgartnál részben szerves eredetűek, amelyet a természetes növényzet és a házi szennyvizek okoznak, részben szervetlenek, túlnyomórészt az ipari szennyeződések következtében. A folyó hordalék- és fenoltartalma igen változó. A fenol káros hatását túlklórozással akadályozzák meg. A vizet túlklórozással (0—12 g/m 3), továbbá alumíniumszulfát adagolással (15 — 30 g/ni 3), majd ülepítéssel kezelik. Az íz javítása érdekében 5—10 g/m 3 szénport adagolnak a vízhez, majd szűrés és újabb klórhozzáadás (2 g/m 3) és végül szemcsés aktív szénnel klórtalanítás következik. A nyersvizet a folyó balpartján szivattyúállomás útján emelik ki a Neckarból. A víz — klór és alumíniumszulfát hozzáadás után — több ülepítőegységen (19 000 m 3) folyik át, a szénporkezelés után a vizet egy lassú- és két gyorsszűrőtelepen szűrik, majd további klórhozzáadás után a víz egy 2500 m 3-es pihentetőmedencébe, végül az aktívszénhozzáadás és harmadik klórozás után a tisztavíz medencébe kerül. A telep régi, lassú szűrői 40 — 50 000 m 3 előkezelt vizet tisztítottak. Az új gyorsszűrőtelep modern szűrőházában elhelyezett 10 szűrőegységből áll 400 m 2 szűrőfelülettel és 50 000 m 3 napi együttes teljesítménnyel. A szűrőépületben kapott helyet egy korszerű kémiai laboratórium és egy vízmérőhitelesítő állomás is nagyméretű (500 mm átmérőig) mérők részére. A telep gépi berendezései napi 150 000 m 3 vizet tudnak szállítani. A Gallenklinge-i csúcsvízmü (4. ábra) a Parsee vizét dolgozza fel. A tó vize nincs szennyvizekkel terhelve, azonban a parti növényzet következtében időnként sárgás-barna elszíneződés tapasztalható és ezt kell a tisztítás során eltávolítani. Ezt a célt alumíniumszulfát (80 g/m 3) és klór (2 — 3 g/m 3) adagolásával, majd szűréssel érik el. Szűrés előtt a vizet mészhidráttal (40 g/m 3) savtalanítják és a kellemesebb íz érdekében 6 —10 g/m 3 szénport adnak hozzá, majd még egy második klórozás következik, utána pedig 1 — 2 órás pihentetés és aktívszén szűrőn klórtalanítás. Rendszerint itt is utóklóroznak úgy, hogy a víz a telepet 0,4 g/m 3 maradékklórral hagyja el. A regionális vízmű Az új regionális vízmű építésének elsődleges célja a 650 000 lakosú Stuttgart, egyúttal azonban a Neckar-völgy valamennyi településének ellátása. A vízmű Stuttgart részére 1000 I/s vizet szállít a Bodeni-tóból, közben a terület alábbi településeinek szolgáltat vizet: 4. ábra. Gallenklingen-i szűrőház csőpincéje