Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Szudán vízgazdálkodása 167 tes termelést feltételezve, az elméleti vízerőkészlet 11 ezer МЛУ-ra rúg. Ha a tározórendszerek teljes kiépülte után, a folyók vízhozamának egyenletesebbé tétele révén már gazdaságosan hasznosítható vízerőkészletet 6000 MW-ra becsüljük, ezzel óvatosan jártunk el. Ezt az értéket az 1980-ra várható 15 milliós lakosszámhoz viszonyítva 400 kW/1000 fő fajlagos teljesítménnyel számolhatunk, ami ugyan afrikai viszonylatban az átlagosnál jóval alacsonyabb érték, de az ország vízszegény mivoltát tekintve mégis számottevő. A vízienergia legkoncentráltabban a Kék- és a Fehér-Nílus felső szakaszán, az Atbara felső részén, valamint az Egyesült Nílus Atbara-Wasi Halfa közti szakaszán mutatkozik. Az utóbbi, első látásra talán meglepő helyzetet az idézi elő, hogy az Egyesült Nílus viszonylag kisesésű szakaszait négy zuhatag (katarakta) szakítja meg és ezek erőművek építésére szinte önként kínálkoznak. Kivétel talán a 2. zuhatag, amelynek felhasználhatóságát nagy mértékben csökkenti az egyiptomi Asszuánigát másodszori magasításának visszaduzzasztó hatása. A vízerő hasznosítását némileg késlelteti az a körülmény, hogy az Egyesült Nílus imént említett, energiában gazdag szakasza mind a mezőgazdaság súlyponti területétől (Gezira-síkság), mind az ipar központjától (Khartoum) igen távol esik és így az energia továbbítása költséges távvezetékek építését tenné szükségessé. Emiatt okszerűen a vízerőhasznosítás a Kék-Nílus mellett indult meg, ahol a gyapotnak a termelés helyén való feldolgozására máris számos ipari üzemet létesítettek és még továbbiakat irányoztak elő. Az első szudáni vízerőművet az 1925-ben üzembehelyezett Sennar-gát erre a célra fenntartott bal oldali részén építették meg és 1962. november 23-án avatták fel. A gát mögötti tározótér szintjétől függően az erőmű 10—13 m esést hasznosít 66, ill. 89 m

3/s turbinánkénti víznyelés mellett. A jelenleg üzembe állított két Kaplan-turbina max. névleges teljesítménye a generátoron mérve egyenként 7,5 MW. További két hasonló turbina beépítésével 1967-re 30 MW összteljesítményt irányoztak elő. A következő vízerőmű építésére a most készülő .Roseí'res-gátnál kerül majd sor. Ennek tervezett teljesítménye 175 MW. A két vízerőművet a már korábban megépült khartoumi Burri-hőerőművel 490 km hosszú 110 kV-os távvezeték köti majd össze, kooperáció céljából. Víziutak, hajózás Az Egyesült Nílus zuhatagos szakaszai miatt a folyón összefüggő hajózás nem valósítható meg. Rendszeres hajóközlekedés folyik az egyiptomi hajózáshoz csatlakozva Wadi Halfa és Shellal, valamint ettől elkülönülve, Kareima és Kerma között. Az előbbi az asszuáni gát és a 2. zuhatag, az utóbbi a 3. és 4. zuhatag közti szakasznak felel meg. A Kék-Níluson rendszeres hajózás nem folyik. A Fehér-Níluson és a Bahr el Dzsebelen menetrendszerű személy- és teherszállító hajójáratok közlekednek az árvizes időszakban (júliustól decemberig) Khartoum és Juba között. Hasonlóan időszakos hajóközlekedés van a Sobat folyón május vége és december vége közt, egészen az etiópiai Gambeila városáig. A Bahr el Gliazalon és a Jur folyón keresztül Wau városa júliustól október végéig közelíthető meg hajókkal. A többi folyó vagy nem hajózható, vagy legalábbis rajtuk hajózás nem folyik. A gépi üzemű hajózás mellett rövid távú áruszállításra ma még elterjedten használják a Fehér-Níluson az ősi folyami vitorlás bárkákat. Szudánnak burkolattal ellátott közúti hálózata gyakorlatilag nincs, 4260 km összhosszúságú, egyvágányú keskenynyomközű vasúthálózatának teljesítőképessége megfelelő ágyazat és alépítmény hiányában korlátozott, a hálózat sűrűsége az ország óriási területéhez képest pedig elenyésző. Ezért a vízi közlekedésnek a belföldi személy- és áruszállításban a jelenleginél sokkalta nagyobb szerephez kell jutnia. Ennek megvalósításához azonban meg kell szervezni a jelenleg még teljesen hiányzó intézményes folyószabályozási és mederkarbantartási szolgálatot is, de a folyócsatornázás is nagy lépésekkel fogja előrevinni a hajózás ügyét. A hajózással kapcsolatban meg kell emlékeznünk Szudán „kapujáról", a port Sudani tengeri kikötőről is, amelyen keresztül Szudán egész külföjdi árucsere-forgalma lebonyolódik. A kikötő, amely a Vörös-tengeren átvonuló hajózásnak Aden