Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

168 Szalay Miklós után legfontosabb állomása, a korszerű tengeri kikötők minden lényeges kellékével (tárházak, olajtartályok, dokkok, átrakó pályaudvar stb.) fel van szerelve. Több, mint 100 nagy hajóstársaság járatai használják rendszeresen. Víztározás Megközelítő becslés szerint a Nílus és mellékfolyói vizének egyötöde közvetlenül hasznosítható, mert a szükségletekkel egyidőben érkezik; háromötöde nem érkezik ugyan megfelelő időben, de gazdaságos tározással félretehető, végül egyötöde még tározás révén sem hasznosítható. Ha ez a Szudánban közszájon forgó „ökölszabály" nagyon kétes értékű is, mégis rámutat arra, hogy a tározásnak az öntözés, a vízerőhasznosítás és a hajózás számára milyen nagy a fontossága. Szudán területén az első nagy, tározást szolgáló gátat Sennar mellett építették és 1925-ben helyezték üzembe. A gát hossza 3025 m, amiből 600 m 80 db zsiliptáblás nyílás, további 1007 m hosszban gyámpilléres súlygát épült, amelynek koronáján 300 m hosszban 112 árvízi túlfolyó van s végül 1418 m a ter méskő-maggal készült földgátak hossza. A gát koronája 7 m széles, legnagyobb magassága meghaladja a 36 m-t, legmélyebb alapozási pontja pedig 16 m-nyire nyúlik a Kék-Nílus eredeti mederfeneke alá. A gát 422 ezer m

3 falazatot és 3300 tonna vasszerkezetet tartalmaz. A gát mögötti legnagyobb vízmélység 16 m, ami 900 millió m

3 tározótérfogatot biztosít. A tározó felszíne 148 km

2, a duzzasztás távolhatása mintegy 160 km-nyire érvényesül. A Sennar-gát egy részletét a 3. ábra mutatja be. A Sennar-gát célja: öntözővíz tározása, gravitációs öntözés lehetővé tétele, a gáton lebocsátott vízhozam egyenletesebbé tétele, és a vízerő hasznosítása. Időrendben következő a Dzsebel Aulia-gát a Fehér-Níluson, amely 1937-ben készült el. Hossza 4998 m, amiből 3305 m földgát és 454 m-t foglalnak el a zsilipek. Legnagyobb magassága 22 m, tározoterfogata pedig 3500 millió m

3. Duzzasztása a Fehér-Nílus csekély esése miatt kb. 600 km-nyire terjed. A gátba hajózsilip is épült. A Dzsebel Aulia-gát célja kizárólag öntözővíz tározása a száraz hónapokra Egyiptom számára, létesítése és üzembentartása ezért egy szudáni —egyiptomi államközi szerv feladata. A már meglevőkön kívül két nagy völgyzárógát építése folyik. A Kék-Nílus szudáni felső szakaszán épül a Roseires-gát (4—5. ábra), amelynek hossza 935 m, legnagyobb magassága 60 m és mögötte 7560 millió m

3 víz lesz tározható. Szerepe a Senner-gátéhoz hasonló. A másik nagyszabású völgyzárógátépítés Khasm el Girbánál (6—7. ábra), az Atbara folyó felső részén indult meg. Ez a gát is 1 milliárd m

3-t meghaladó víztömeg tározását teszi lehetővé. A távlati tervekben szerepel még egy nagy tározó építése a Nílus 4. zuhatagánál. A víztározás kérdése csupán Szudán területére szorítkozva nem oldható meg kielégítő módon. A Kék-Nílus vízhozamának egyenletességét véglegesen csak a Tana-tóból való kifolyása helyén építendő völgyzárógát biztosíthatja, és hasonló intézkedésre van szükség a Fehér-Nílus vízhozamszabályozása érdekében a Viktóriatónál. A Viktória-Níluson az Owen-vízesésnél (Uganda) épült gát ezt a feladatot részben ellátja. De a vízhozamszabályozásba előbb-utóbb be kell vonni a Kiogaés az Albert-tavat is, mint természetes tározótereket a Nílus folyása mentén. Ezeket 3. ábra. A Sennár-gát egy részlete