Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Az öntözővíz elosztó rendszerek 155 hető, beszabályozandó vízszint magasságáról, s az előálló vízszintváltozások irány­zatáról. Ez azonban egyúttal növeli az üzemzavar valószínűségét, hiszen a táv­közlő rendszer meghibásodása esetén a vízelosztó rendszer irányítása elé komoly akadályok gördülnek. További hátrány, hogy a távoli vízszintek szabályozása, a távvezérlés miatt a rendszer automatizálása is csak elektromos távközlő rendszer segítségével, összehasonlíthatatlanul bonyolultabban és drágábban oldható meg, mint közvet­len vízszinttartás esetén. A közvetlen és közvetett vízszinttartás előnyeit és hátrányait összevetve kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vízszinttartás gyakorlati megvalósításának egyedüli helyes útja csakis a közvetlen vízszinttartás bevezetése lehet. Alulról vezérelt vízelosztó rendszer A vízelosztó rendszert alulról vezéreltnek nevezzük akkor, ha az üzemviteli sza­bályzat betartása esetén a fővízkivétel vízhozama szükségszerűen úgy igazodik a víz­kivételek vízhozamához, hogy ez mindig a rendszerből kivett, illetve veszteség formájá­ban távozó teljes vízhozam szállítására áll be. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az egyedüli teljesítendő feltétel az, hogy amikor a bögében az alsó szabályozó zsilip, vagy a közvetlen vízkivételek vízhozamának változása miatt terhelésváltozás következik be, a böge alsó zsilipjén állítsanak olyan módon, hogy az ismét az alatta levő rész megváltozott, tényleges igényének megfelelő vízhozamot bocsássa át. Ebben az esetben ugyanis az alsó bögékben előálló vízkivétel növekedése esetén felfelé haladó sorozatos zsilipnyitás ; a víz­kivétel csökkenésekor pedig ugyancsak felfelé haladó sorozatos zsilipzárás követ­kezik be; egészen addig, amíg ez a folyamat el nem jut a fővízkivételig. Figyelembe véve most már a vízszinttartással kapcsolatban összefoglalt szempontokat, nyilvánvaló, hogy az említett követelmény vagy a közvetlen alvíz­szinttartás, vagy a közvetett felvízszinttartás bevezetése esetén elégíthető ki. Mind a két esetben ugyanis a bögében jelentkező terhelésváltozásokhoz a felső zsilipen átbocsátott vízhozam változtatásával alkalmazkodnak, igénynövekedés esetén több, igénycsökkenés esetén kevesebb vízhozamot bocsátva át. A két fajta megoldás közül, mint láttuk, a közvetlen alvízszinttartás előnye az üzem könnyű irányíthatósága, az üzembiztonság, míg hátránya a leálláskor kialakuló magas vízszint. A közvetett felvízszinttartásnál viszont, bár a leálláskor az előbbihez viszonyítva alacsonyabb vízszint alakul ki, rendkívüli mértékben hátrányosak az üzemi feltételek. így mivel a könnyen irányítható, üzembiztos vízelosztás megvalósítása a döntő cél, az alulról vezérelt vízelosztó rendszert min­denkor közvetlen alvízszinttartással célszerű kialakítani. Felülről vezérelt vízelosztó rendszer A vízelosztó rendszert felülről vezéreltnek nevezzük akkor, ha az üzemviteli sza­bályzat betartása esetén a vízkivételek vízhozama szükségszerűen úgy igazodik a fő­vízkivétel vízhozamához, hogy a rendszerből kivett, illetve veszteség formájában távozó vízhozamok összege beáll a fővízkivétel által adagolt vízhozam értékére. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a teljesítendő feltétel nyilvánvalóan az, hogy amikor a bögében a felső szabályozó zsilip, vagy a közvetlen vízkivételek vízhozamának változása miatt terhelésváltozás következik be, a böge felső zsilipjén állítsanak

Next

/
Thumbnails
Contents