Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás
Aggtelek vízellátása 145 A Babotkút megbízhatósági indexei a következők: Vízhozam ingadozási arány (IQ) = Megbízhatósági index (fj q) Qn 2000 = 4 Hőmérséklet ingadozási arány (It) = ^max ^min Megbízhatósági index (nt) Elektromos ellenállási ingadozási arány (I R) Megbízhatósági index (ц в) 500 = 5 (igen jó) 12,5 = щ - ^ = 5 (igen jó) «max 2020 «min = 4 (jó) 1765 = 1,14 Dr. Jakucs László szakvéleményében a következőket írja: ,,A íorrás vízgyűjtőterületén a mészkőréteg vastagsága többszáz méter, s a karsztvíz helyi nívója alatti rétegekben is változatlanul folytatódik. A forrás helyét ezért nem valamely vízzáróréteg és a karsztos réteg egymáshoz való helyzete szabja meg, hanem az élő karsztvíznívónak a Kecsővölgy völgytalpával való legmélyebb metszési síkja. Ebből következik az, hogy a forráshely megbolygatása, feltárása és foglalása nem jár azzal a veszéllyel, hogy a víz esetleg megszökik, vagy hozamában csökken. A forrás alatti völgyszakaszban megfigyelhető mésztufa-felhalmozódásból, valamint egyéb földtani és morfológiai jelből biztosan megítélhető, hogy a forrás az óholocén óta a jelenlegi feltörési helyén bukkan a felszínre. Ebből következik az, hogy a karsztos összlet belsejében jól kidolgozott horizontális vízvezető kanális vezeti a vizet a felszínre a törési ponthoz. Hogy határozott kanálisról van szó ez esetben, a forráságyban található kevésszámú kvarckavics jelenléte is bizonyítja, amelyeknek felszíni előfordulása a vízgyűjtőn ugyan ismeretlen, de amelyek a csatornahálózat kidolgozottságát egyértelműen bizonyítják." Az igen jó minőségű ivóvizet szolgáltató forrás részletes vegyvizsgálati eredménye az alábbi: Fizikai sajátságok: összes szilárd alkatrész: Összes keménység: Oxigénfogyasztás : Clorid : Nitrát, nitrit, ammónia, vas: Sulfat: Coli bacillus: Alkalinitás : színtelen 460 mg/l 21,3 német fok 1,10 mg/l 6 mg/I mg/l nyomokban 4,5 mi-ben negatív 6,40 ml-ben (10 HCL/100 ml) A kivitelezési munkák a forrás feltárásával kezdődtek, amelyet tulajdonképpen még előmunkálatnak tekintettünk. A feltárás célja volt megkeresni a forrásnak azt a pontját, ahol a forrásfoglalás megnyugtató módon elvégezhető a forrás későbbi „megszökésének" elkerülése érdekében. A forrás eredeti megjelenési pontján a Kecső patak völgyalluviumát képező lejtőtörmelék helyezkedik el. Ettől a ponttól egy kutatótárót hajtottunk a hegy felé, mindenütt követve a forrás útját, amely a csekély vastagságú lejtőtörmelék után már a mészkőhegység repedéséből kialakított vízvezető csatornában folytatódott. A táróval kb. 40 m-t kellett befelé haladni, amíg elértük a forrásfoglalás kialakítására alkalmas helyet. 2. A vízmű létesítményei A forrásfoglalást a kutató táró említett végpontján készítettük el (2. ábra). Ez tulajdonképpen csömöszölt betonból épített forráskamra, melyet az ép sziklához betonoztunk. A betonfalakat a jó vízzárás érdekében kb. 30—40 cm mélyen bevittük alul és két oldalt a sziklafalba. Építés közben a forrás teljes vízhozamát elvezet10 Vízügyi Közlemények
