Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

112 Hunyady Domokos A Német Szövetségi Köztársaságban az összes ivóvízmennyiségnek 40%-át a felszíni vízből termelik ki a következő megoszlásban: Az ipari vízszükséglet 80%-a tisztán felszíni víz. A felszíni víz fokozottabb mértékű igénybevételével a szennyeződés kérdése nagyon előtérbe került. A legveszélyesebb szennyező anyagok elsősorban a kémiai nagyipar szennyvizei, köztük az olajok, a kátrányok, a szintetikus detergensek és a rádióaktív anyagok. Sok folyó hazánkban is tulajdonképpen már nem az ősi értelemben vett tisztavízű folyó, hanem szennyvízlevezető (pl. a Sajó). A vízfolyások elszennyeződésének mértéke miatt a folyóvíz ivó- és ipari víz céljaira való felhasználása műszaki és gazdasági szempontból mind nagyobb és nagyobb problémát okoz. A további szennyeződésnek meg kell szűnnie, mert csak akkor lehetséges a felszíni vizek segítségével a jövőben a vízigények megfelelő kielégítése. Ezen a téren nagy haladást jelentett hazánkban az OYF 1/1961. sz., a vizek tisztántartásának megőrzésére vonatkozó rendelete. A mai ember még legtöbbször természetesnek veszi, hogy minden célra, minden időben jóminőségű, megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. Nem gondol arra, hogy honnan kerül elő a víz, milyen műszaki eljárások szükségesek előteremtésére és a mennyiség mellett a megfelelő minőség biztosítására. Az életünkben ma nagy szerepet játszik a kémia. Sok anyag már szintetikusan is előállítható, a víz azonban nem. Ezért pótolhatatlan kincs, a legfontosabb nyersanyag, mely nélkül nincs élet a földön. Állandóan fel kell hívni a széles nyilvánosság figyelmét erre, mert másképpen nem sikerül a vízhiány fenyegető veszélyének és a vízfolyások további elszennyeződésének gátat vetni. A felszíni vizek minősége a jövő vízellátásúnak műszaki és gazdasági kérdéseiben meghatározó szerepet kap. A vízellátás költségében a víztermelés és a vízkezelés költsége, 10 000 m

3/nap ivóvíz termelési kapacitású egyedi vízmű esetén, a kapcsolt létesítményekkel együtt kereken 80 millió Ft. 1 m

3/nap vízszolgáltatásra vonatkozó fajlagos beruházási költség tehát 8000 Ft. Ugyanilyen termelési kapacitású regionális vízmű létesítése esetén a beruházási költség 65—68 millió Ft, a fajlagos beruházási költség kb. 6,5—6,8 ezer Ft. A regionális vízmű víztermelő berendezése tehát az egyedi vízműveknél kereken 15%-kal olcsóbb. Az egyes létesítményfajták beruházási megoszlásának százalékos arányáról a következő értékek tájékoztatnak: Tisztán felszíni vízből . Parti szűrésű talajvízből Dúsított talajvízből Regionális vízmű Egyedi vízmű Vízkivétel Víztisztítás Vízszállítás Vízátemelés Víztározás . (%) 18 8 52 9 6 (%) 80 14 40 3 Üzemi létesítmények / 6 Összesen 100 100