Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Települések vízgazdálkodási üzemei 97 III. TELEPÜLÉSEK CSATORNÁZÁSÁNAK TÁVLATI TERVEZÉSE 1. Irányelvek A csatornaüzem a közművek közt különleges helyet foglal el, mert : a) nem terméket szállít, b) az üzemi folyamat első fázisa nem a termelés, hanem a szállítás, c) a szennyvíz és csapadékvíz általában gravitációs úton halad, aminek műszaki és gazdasági következményei vannak (állandó esés, a hálózat mély fek­vése, a vizek átemelésének szükségessége, a völgyeletekben vezetett gyűjtő­csatornák), d) a csatornák keresztmetszeti területe, az egyesített rendszernél és a csapadék­vízvezető hálózatnál nem a lakosszámnak és fejadagnak, hanem a területnek, a természeti adottságoknak és az időjárási viszonyoknak a függvénye, e) a teljesítmények rendszeres, számszerű mérése körülményes, az üzemterv és az önköltségszámítás nagyrészt becsléseken alapszik, emiatt a számítás bonyo­lult, az eredmény bizonytalan, f) a közúthálózattal és az útburkolatokkal is szorosabb kapcsolatban áll, mint a többi közmű, a víznyelők révén az útburkolatok víztelenítéséről gondoskodik, g) a csatornaművek üzemtechnológiája a csatornázás rendszere, a befogadó vízjárása, a szennyvíztisztítás foka és módszere szerint igen különböző, h) a helyi adottságok miatt főfeladata mellett gyakran más jellegű tevékenysé­get is végez (belvízvédelem az árvízvédelem operatív feladatai, építőipari tevé­kenység, nyilvános illemhelyek üzembentartása stb.). A felsorolt sajátosságok miatt a csatornázás működésére üzemtervet készíteni nehéz és az üzemterv betartása előre meg nem becsülhető és az üzem vezetésétől független tényezőkkel áll kapcsolatban (csapadékviszonyok, a befogadó vízfolyás vízállásai, vízhozama stb.). A csatornaüzem sokrétű funkciója komplex ismeretekkel rendel­kező szakembereket kíván. A csatornázás beruházási ráfordításainak nagyobb hányadát általában a hálózati költségek képezik. Csak kis lakosszámú településben, vagy más kedvezőtlen ténye­zők találkozása esetén fordul elő, hogy az átemelés és tisztítás beruházási költségei felülmúlják a hálózatét. A rendszer megválasztását gyakran az dönti el, hogy a településegészségügyi cél a legkisebb költséggel, tehát leggyorsabban az elválasztó rendszerű csatornázás szennyvízcsatornáinak kiépítésével érhető el. A szenny víztisztítótelep helyének megválasztásában, kiépítésének mértékében az egészségügyi és gazdasági követelmények járnak élen, ami mellett még vízgazdál­kodási, szennyvíztechnológiai, városépítészeti, községpolitikai megfontolások is szerepelnek. A gazdaságosság általában azt kívánja, hogy a szennyvíztisztító­telep ne feküdjék távol a beépített területektől. A technológia fejlettsége a szag­mentességet és a fertőzési veszély elhárítását már biztosítani tudja. Nagyobb, összevont szennyvízkezelő telepek gazdaságosabban működnek és az üzemeltetés egyéb szempontjai is kedvezőbbek. A főgyűjtőket úgy kell vezetni, hogy a centrális szennyvízkezelés biztosítható legyen. Külön vizsgálatok alapján kell dönteni nagy ipartelepek szennyvizeinek a befogadóba való bevezetéséről. 7 Vízügyi Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents