Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Települések vízgazdálkodási üzemei 93 Az ivó- és ipari vízigények alakulását először elkülönítve kell vizsgálni. Az ivóvízigények előrebecslése során nem csak a lakosságszámnak abszolút növekedését, a jelenleg ivóvízzel még el nem látott lakóterületeknek a vízellátásba való bekapcsolását, hanem a fejadag emelkedését is figyelembe kell venni. A szociális lakásépítés keretében ugyanis a ma még fürdőszobával, WC-vel el nem látott lakások zöme szanálásra kerül és a lakosságnak sokkal nagyobb hányada fog vízvezetéki berendezésekkel korszerűen ellátott lakásban lakni. Az ipari vízigények alakulását egyedi kérdőívek alapján igen gondosan kell vizsgálni, mert az ipari vízfogyasztás ijesztő arányokban nő. A vizsgálatok során el kell különíteni az iparnak ivóvízminőségű és alacsonyabb kategóriájú vízzel is kielégíthető igényeit. d) Mértékadó teljesítőképességek Ezután a vízművek meglevő teljesítőképességét kell felülvizsgálni, meg kell állapítani, az egyes üzemi folyamatok szűk keresztmetszeteit, a mértékadó teljesítőképességek változásait. Meg kell végül vizsgálni azt is, hol vannak rejtett tartalékok, amelyeket még ki lehet aknázni. A fejlesztés első feladata az egyes üzemrészek teljesítőképességeinek arányosítása legyen. e) Fejlesztési lehetőségek Rendszeresen tanulmányozni kell a tervezési időszak alatt a szükségletek és a szolgáltatási lehetőségek alakulását és a köztük esetleg mutatkozó űr áthidalásának a módszereit. Meg kell vizsgálni: a fogyasztási igények ésszerű csökkentését (a vízveszteségek, vízpazarlás csökkentése és a nem ivóvízigényű fogyasztás más módon való kielégítése), a víznyerési lehetőségeket, a mennyiségi és minőségi adatokat, a termelésbe reálisan bevonható területek hidrológiai és hidrogeológiai viszonyait. f) A fejlesztési terv jő szempontjai A vázolt tanulmányok eredményeinek elemzése alapján rögzíteni kell a tervezés fő szempontjait. 1. Az akut vízhiány leküzdése érdekében a terv első ütemébe azokat a fejlesztési munkákat kell beállítani, amelyek rövid idő alatt megvalósíthatók. Ha a vízszolgáltatás erős zavarokkal küzd, a gyors segítség fontosabb, mint a gazdaságosság. 2. A második ütemben meg kell teremteni a vízellátás biztonságát, a népgazdaság teljesítőképességének arányában olyan létesítményekkel, melyek az igények növekedésével lépést tartva elégítik ki a szükségleteket. 3. A fejlesztési kerettervbe a meglevő létesítmények felújítását és korszerűsítését is be kell állítani. 4. A gazdaságosság a tervezés elsőrendű tényezője. Nem csak az egyes megoldási változatok gazdasági összehasonlítását kell elvégezni, hanem abszolút gazdaságossági vizsgálatokat is kell végezni nagyobb távlatra és a vízmű egészére. Ha azonban a megoldás sürgős és az eszközök korlátozottak, az első tervidőszakra az olcsóbb beruházásokat kell beállítani még abban az esetben is, ha azok esetleges magasabb üzemköltségük miatt hosszabb távlatra gazdaságtalannak mutatkoznak is.