Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

92 Borsos József tése a csúcsterhelések kiegyenlítésére, új vízmérők felszerelése a méretlenül fogyasztott víz mennyiségének csökkentésére. A közeljövőben várható vízigények kielégítése általában ugyanilyen módszerekkel érhető el. Ilyen terv készítése is kívánatos, ha távlati fejlesztési tervvel még nem rendelkezünk. A perspektív terv elkészítése azonban alapvető szükséglet. Amíg ilyen nincs, vagy legalább a fejlesztés irányelvei nincsenek rögzítve, a rövidebb időszakokra szóló fejlesztés csak toldozás-foldozás. Esetleg olyan munkákat végeznek, olyan létesítményeket valósítanak meg, amelyek később nem illeszthetők be a távlati terv kereteibe. 2. A távlati tervezés módszere A következőkben a nagyvárosi vízellátás távlati tervezésének menetét vázoljuk. Az adottságok a következők: közüzemi vízmű már működik, de az egyre növekvő igényeket kielégíteni nem tudja, gyakori a vízhiány, a város továbbra is erős ütemben fejlődik, gyökeres intézkedésekre van szükség. A tervezési munka fontosabb fázisai a következők : a) A tervezés távlata Első feladat annak az eldöntése, hogy a perspektív tervezés milyen időtávlatra történjék? A népgazdaság fejlesztési terve, a lakásfejlesztési és városrendezési tervek 20 éves távlatra készülnek. A vízellátás alaplétesítményeinek az élettartama azonban ennél lényegesen hosszabb. Nem lenne tehát helyes az alaplétesítményeket ennyire korlátozott időtartamra tervezni. Városrendezési szempontból szükség van arra is, hogy az alaplétesítmények számára a helyet még nagyobb távlatra biztosítsák. Ezzel szemben a lakosság számának alakulása, vízfogyasztási igényének megállapítása, várható települése, főként pedig az ipar vízhasználatának meghatározása még 20 éves távlatra is sok bizonytalanságot tartalmaz. Az a megoldás célravezető, hogy a konkrét kerettervet 20 éves távlatra készítsék, az alaplétesítmények vázlatos elgondolásait már hosszabb időszakra dolgozzák ki, a területszükségletet és a további fejlesztési lehetőségeket pedig egész távoli, 50—80 éves perspektívára vizsgálják meg. b) A vízhiány okainak feltárása A valószínű okokra már az üzemi tapasztalatok és az előzetes vizsgálatok alapján lehet következtetni. A feltételezéseket azonban további adatok gyűjtésével és értékelésével, esetleg üzemi kísérletekkel kell realizálni. A bajok okainak részletes feltárása és elemzése az orvoslás módjait tisztázhatja. c) A jelenlegi és várható vízigények megállapítása E feladat keretébe tartozik a városfejlesztési tervek elemzése vízellátási szempontból. Az általános városrendezési tervezés kapcsán ugyanis megbecsülik a várható lakosszámot. A tervezett laksűrűségek pedig a lakosság elhelyezkedését, területi megoszlását is meghatározzák. Lényegesen bizonytalanabb tényező az ipar vízhasználata. A városrendezés területfelhasználási terve meghatározza ugyan az ipari területek helyét, kiterjedését, azt azonban, hogy ezeken a területeken milyen vízigényű ipari üzemek helyezkednek majd el, nem rögzíti. A vízellátás reális megtervezéséhez viszont a legfontosabb vízhasználat mennyiségi és minőségi adatai szükségesek.